Az, hogy mennyire tisztességes vagy korrupt elbírálásra számíthat egy magyar nem zsidó, de esetleg egy nem gazdag, nem talmudista zsidó is, ha valamely magán- vagy közügyben minisztériumtól, rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól, vagy egyéb állami szervtől kell döntést, ítélkezést várnia, több évtizedes aktív kísérletezés eredményeként az alábbiakban összegezhető:

Eddig is mindenki tudhatta azt, hogy egy korrupt bíró tud csalni a korrumpálói javára. Tehát az alapkérdés nem az, hogy vannak-e korrupt bírák, hanem az, hogy milyen megengedett ügyviteli cselek teszik lehetővé, kik, milyen módon fedezik az ítélkezési korrupcióikat. Nyilvánvaló, hogy ha egy bíróságon egy bíróról kiderül, hogy csalt, de nem büntetik meg, nem az egész bíróság korrupt, hanem ő és a főnökei! Ez igaz a rendőrségre, az ügyészségre és más állami szervekre is! Az általam végigvitt nagyszámú közérdekű perlési kísérlet eredményeként számos konkrét bírósági korrupciót dokumentál a www.aquanet.fw.hu honlap. A konkrétan tapasztalt hamis ítélkezések menete, a dokumentumaik kiértékelése alapján, ezúton megállapítom a következőket: A mai magyarországi bíróságokon, de már korábban is, gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy egy közigazgatási, vagy polgári peres ügyfél, vagy valamely magánvádló vagy vádlott mennyi és mennyire perdöntő fontosságú konkrét bizonyítékot terjeszt elő, ha az állam alkalmazásában lévő korrupt közigazgatási alkalmazott más korrupt állami alkalmazottak, vagy valamely állami és/vagy nem(csak) állami maffia hatalmát, érdekeit, érdekeltségeit igyekszik stabilizálni, védeni. Állami vezetők is benne vannak. A bírák csak a csaló pártok csaló országgyűlési képviselői által csalási alkalom teremtő módon kialakított törvényeknek vannak alávetve. A bírák tetszőlegesen hamis, a konkrét bizonyítékokat semmibe vevő, azokkal szemben bizonyítatlan hamis állításokat tényként elfogadó hamis ítélkezést folytathatnak. Az erre kiválaszt(ód)ott bírák tudják, hogy a hamis ítéleteiket másod- és harmadfokon is majd jóváhagyják, ha egyébként betartották a bíráskodási játékszabályokat. Ez elsősorban azt jelenti, hogy csakis a saját hamis érvelésüket alátámasztó jogszabályokra alapoznak, az érvelésük hamisságát bizonyítókra viszont nem. És azt is jelenti, hogy csak a hamis ítéletet alátámasztó és/vagy azt közvetlenül nem megkérdőjelező iratok kerülnek be felsőbb szintű bíróságra felkerült iratkötegbe. Ha eredetileg nem ilyenek az iratok, akkor megváltoztathatják, részben vagy teljesen is átírhatják azokat. De ha nem írják át, akkor is ellenkezőleg értelmezhetik az okiratok valódi értelmét, tartalmát. Gondosan ügyelnek arra, hogy a bíróság által megcsalt ügyfél ne kapjon egy olyan bírósági hiteles iratot sem, amely alkalmas lehet az ilyen állami alkalmazottak által elkövetett okirat eltüntetések, okirat meghamisítások egy későbbi hatalomváltás esetén a megkárosított ügyfél által eredményesen bizonyítására. Az éppen hatalmon nem lévőkkel, és elsősorban a nem zsidókkal szemben a Talmudban előírtaknak megfelelő bírói ítélkezési csalásokra korlátlan alkalmat, lehetőséget biztosító talmudista ügyviteli magyarországi (és strasbourgi nemzetközi bírósági?) kupleráj bárki által megtapasztalható, bizonyítható általános, ismétlődő diszkriminációs jellegzetességei például a következők: 1. Az olyan ügyfél részére kiadott bírósági végzésekre, ítéletekre, akiket a bíróságok meg akarnak csalni, odaírják ugyan, hogy hol kellene lennie a hitelesítő bírósági alkalmazott hiteles aláírásának, de nem írják oda e bírósági alkalmazott nevét, s egy bíró sem írja alá, legfeljebb azonosításra alkalmatlan, hitelesnek nem tekinthető szignó és/vagy pecsét van az iraton. 2. A bírósági iroda nem küldi vissza az ügyfélnek az általa postán benyújtott beadványok és azok mellékletei hitelesen iktatott, átvételüket igazoló másolatát, sőt önmaguktól akkor sem hajlandók az ügyfél részére valamennyi benyújtott irat átvételét hitelesen igazolni, ha ezeket az ügyfél személyesen nyújtja be a bíróság iktató irodájában. 3. A komplex ügyekben azonnal szétküldik az iratokat más irodákhoz, esetenként másik bíróságokhoz, és ott újabb számokra iktatják. Ettől kezdve bármelyik helyről, akármelyik irat, bármikor elkerülhet a többi hely bármelyikére, vagy egyszerűen eltüntethető. Ettől kezdve nem csak az iratokat benyújtó peres ügyfél részéről, de még a bírák, bíróságok részéről is teljesen nyomon követhetetlen az ilyen iratok mozgása, mikor, melyik aktában kereshetősége. 4. A bíróságok nem hajlandók a büntető bíróságra is tartozó, bűncselekmény útján történt károkozások miatti büntetőjogi felelősségeket büntetőbírósági eljárásban előzetesen elbíráltatni, pedig a Be. 55. §. alapján mindig szükség lenne rá. Tehát a büntetőbírósági elbírálás jogtalan elhárítása útján eleve biztosítják, hogy a károsult ügyfél majd nem tudja kellően bizonyítani azoknak a konkrét kártérítési felelősségét, akik bűncselekmény elkövetésével okozták a kárát. 5. A bíróságok az ügyfél perbeli követelése tényleges tartalmának, értelmének nem megfelelő kategóriába sorolhatják, ott ítélik meg az ügyfél által előterjesztett követeléseket. Ez is csökkenti az ügyfél által más kategóriában előterjesztett bizonyítékoknak a figyelembevétele lehetőségét. 6. Az ügyfelektől a postahivatalok újabban csak úgy hajlandók átvenni a bírósághoz vagy más hivatalos címzetthez továbbítandó postai küldeményt, hogy tudatosan megtagadják a postai feladást igazoló szelvény hiteles aláírását. 7. Ugyanezek a postahivatalok viszont nem csak aláíratják a bíróságoktól vagy más hivatalos helyekről érkezett küldemények átadását a címzett magánszemélyekkel, hanem az ügyfél aláírása alá, az aláíró nevének a jól olvashatóan való odaíratásához is szigorúan ragaszkodnak! 8. Átadáskor, a térti vény aláíratása előtt a postahivatalok, a postások nem engedik megtekinteni a zártan átvetetett borítékok tényleges tartalmát. Ha pedig a térti vény aláírása után az iratot átvevő azonnal, a postás jelenetében felbontja a borítékot és észreveszi, hogy nem egyezik meg a boríték tartalma a térti vényen felsoroltakkal, a postás megtagadja a lelepleződött okirat hamisítás tanúként igazolását. A postahivatali vezetők megtiltják, hogy a jelen lévő postás tanúként igazolja az általa aláíratott térti vényen szereplő és a borítékban ténylegesen átadott iratok különbözőségét 9. Csak az aláíratott bírósági térti vényen van rajta, hogy minek kellene lennie a zárt borítékban, vagyis az ügyfélnek fogalma sincs róla, hogy más iratok átadását igazoltatták vele, mint amelyeket átadásakor a zártan átvetetett bírósági boríték ténylegesen tartalmazott. A borítékra ráírható, rá kellene írniuk, de csalási szándék esetén nem írják rá a küldeményt jellemző ügyszámot. Az ügyfél akkor sem tudja igazolni, hogy nincs a borítékban a térti vényen felsorolt ügyszámú irat, ha észreveszi, mert a bíróságok visszakapják a másolat nélküli aláírt térti vényt, csak náluk maradhat bizonyíték a csalásról. Az iktatási csalást folytató bírósági alkalmazottak utólag bármilyen további iratot hozzáírhatnak az ügyféllel aláíratott irat felsorolásokhoz. 10. Tudatos csalási kísérlet előkészületének tekinthető, amikor sem a borítékon, sem a borítékban ténylegesen megérkezett iratban nincs nyoma a térti vényen átadottnak feltüntetett egy vagy több iratnak. Erre többnyire csak akkor derül fény, amikor a bíróság által megcsalt ügyfél már elvesztette a pert felsőfokon 11. A hazai bírósági csalási technikának az a legújabb rendeleti kelléke, hogy a másod- és harmadfokú fellebbezési, ill. felülvizsgálati eljárásokban és a pórmagánvádas eljárásokban az állam nem engedi közvetlenül fellépni az ügyfelet, az csak ügyvéd közvetítésével intézheti a saját ügyét. 12. Az ügyvédek nem akarnak fellépni a legfőbb kenyérbiztosító gazdáik, a bíróságok csalásai ellen az ügyfeleik jogai érvényesítéséhez. Volt ugyan egyszer egy olyan ügyvéd, aki korábban bíró is volt, Dr. Pécsi Kálmán a neve, aki fellépett egy bírósági iktatási csalás, mint hivatali okirat-hamisítás ellen, de a feljelentéssel érintett bírósági vezetők feljelentették őt az Ügyvédi Kamaránál, és emiatt az Ügyvédi Kamara eltiltotta őt a további ügyvédi munkavégzéstől 13. A bíróság által kirendelt segítő ügyvédek nem akarják kockáztatni a további megélhetésüket a bíróságok elleni fellépéssel. Ha a bíróság fizeti a honoráriumukat, általában csak 5-10 ezer forintot kapnak. A bíróság csak a nagyon alacsony jövedelmű ügyfél kérésére köteles biztosítani az ügyfélnek segítő kirendelt ügyvédet, akinek a bíróság fizeti a honoráriumát. Igaz, hogy a bíróknak van lehetőségük arra is, hogy a minimálbérnél kissé magasabb jövedelmű ügyfélnek méltányossági alapon biztosítsanak segítő kirendelt ügyvédet. Ez azonban arra is szolgálhat, hogy ezután a bírák ne engedjék megszólalni az felperes ügyfelet a tárgyalásokon. Az alulfizetett, s emiatt is az ügy részletes tényállását nem kellően ismerő kirendelt ügyvéd általában észre sem veszi, ha a bíró elferdíti a tényállást. Ettől kezdve, amint az ügyfél megpróbál fellépni valamely ilyen bírói tényállás elferdítés, vagy arra alapozott ítélkezési csalás ellen, az ilyen ügyféltől a bíró megvonhatja a méltányosságot és a segítő ügyvédet. Ezáltal véglegesen is elzárhatja az ügyfelet attól is, hogy segítő ügyvéd segítsen a hamis tényállás elleni és/vagy a hamis tényálláson alapuló hamis ítélet elleni fellépésben, jogorvoslat kérésben. 14. A rendőrök, ügyészek és büntetőbírók tetszésük szerint minősíthetik szabálysértésnek vagy bűncselekménynek a büntethető tevékenységeket. Egy kiprovokált kézi harc során való arányos önvédelemért a Btk. szerint egy év felfüggesztett börtönt is kiszabjanak, de pl. nem kötelesek büntetni a békés járókelőket összeverő, tudatosan a szemükre célzó, azt kilövő rendőröket, és egy víztározó megmérgezéséért, amivel sok tízezer ember életét is megrövidítik, a szabálysértési törvény szerint maximum 10.000 Ft. (tízezer forint) szabálysértési bírságot szabhatnak ki! 15. A tudatosan okiratokat hamisító, eljárásaikban, ítéleteikben tetszőlegesen diszkrimináló bírók a főnökeik és a felsőbb szervek által kialakított, fenntartott ügyrendi rendetlenséget, hiányosságokat használhatják ki. Arra is lehetőségük van, hogy az aktuális bírósági aktákból véglegesen, vagy időlegesen eltűnjenek eredeti okiratok, ügydöntő fontosságú bizonyítékok és/vagy, hogy azok helyett hasonló, de hamis másolatok legyenek az ilyen aktákban. A bíróságok hiányos, pontatlan ügyfél- és beadvány regisztrálási és irat-visszaigazolási, irat-nyilvántartási, iratpostázási, kézbesítés igazoltatási ügyvitele tudatosan van erre alkalmat biztosító módon kialakítva, fenntartva, a legfelsőbb bírósági elnök, igazságszolgáltatási tanácsi elnök, legfőbb ügyész, alkotmánybírósági elnök és igazságügyi miniszter tudtával és (bűn)pártolásával. Mindebben maga az Alkotmánybíróság előjár azzal, hogy a mai napig sincs nekik nem ideiglenes, végleges állandó ügyrendjük! Véleményem szerint, mindaddig, amíg az ezért személyesen is felelős korábbi alkotmánybírósági elnök, dr. Sólyom László hazánkban államfő lehet, lényeges, tényleges javulás biztosan sem várható. Ugyanis Dr. Sólyom László úgy lett államfő, hogy előzőleg átírták államfőre az Alkotmányban szereplő gyenge köztársasági elnök pozíciót, és ehhez az 1989. évi XVII. törvény 7. §-ból eltüntették azt a szigorú tiltást, amely szerint csak népszavazás érvényesítheti az Alkotmányt, de annak szövege bármely megváltoztatását is, ámde Sólyomék megakadályozták az Alkotmányt érvényesítő népszavazás! 16. Emellett pl. Dr. Sólyom László érvényben tart ellenem egy engem nemzetközileg is lejárató, a hátam mögött a Magyar Egység Párt vezetőjéhez is megküldött, hamis adatokat hivatkozó, a választójogomat megszüntnek feltüntető hamis köztársasági elnöki (Göncz Árpád által íratott) állásfoglalást, amelyben jogszerűnek tüntetik fel azt is, hogy egy bíró rendőrökkel elraboltatott és összeveretett egy koncepciós perbeli bírósági tárgyalás megtartása előtt, 1997. szeptember 10-én. E hivatalos köztársasági elnöki hamis állásfoglalásuk iktató száma: X-398/1998. 17. Tehát nem az a legfőbb kérdés Dr. Sólyom Lászlóval kapcsolatban, hogy o valóban a zsidó kommunista forradalmár Kun Béla unokája-e, hanem az, hogy tudatos közokirat hamisító-e és az, hogy államfőként legális lehet-e! Véleményem szerint Dr. Sólyom László jelenleg csak egy olyan gyenge köztársasági elnök, aki választási csalást elkövető pártok választási csalás útján törvényhozói pozíciót szerzett, azt bitorló bűnöző országgyűlési képviselőinek a kompromisszumos megállapodása eredményeként jogellenesen, általuk került kinevezésre. De amiatt is, érvénytelen az államfői pozíciója, mert az alkotmányt megerősítő kötelező népszavazás megakadályozása miatt nem csak az államfői pozíció, de a jelenlegi Alkotmány is alkotmányjogászi és országgyűlési képviselői csalási sorozat (nem legitim) eredménye. A választási csalásért az SZDSZ-es és MSZP-s képviselőknek a jelenleg érvényes, de a rendőrök, ügyészek és bírák és köztársasági elnök által ilyen esetben semmibe vett Büntető Törvénykönyv (211.§-a) alapján, a választók hamis adatokkal megtévesztése, mint választási bűntett miatt, 3 évig terjedő börtön jár(na)! A korrupt ügyészek itt is és más bűncselekmények esetén is tudatos elévültetést folytatnak. Feljelentés elutasítgatással addig akadályozzák a bűnelkövetők elleni büntetőeljárások érdemi indulását, amíg elévültetik a büntethetőséget. A jogellenes (az alkotmány jelenlegi előírásait is sértő) durván diszkrimináló magyarországi hatósági, bírósági ügyintézés bőven elegendő alkalmat és lehetőséget biztosíthat ahhoz, hogy a csalásra rákapott, rávett, rákényszerített rendőrök, ügyészek, bírák, bíróságok és egyéb állami szervek vezetői és egyes alkalmazottai tetszésük szerint akármely államellenes, népellenes, aljas talmudista náci joggyakorlatot, bármely erkölcstelen érdeket büntetlenül tudjanak érvényesíteni. Mindezek miatt, egyes bírák, bírói klikkek tetszésük szerint semmibe vehetik az elmarasztalni akart ügyfelek által előterjesztett valamennyi hiteles konkrét okirati, de akár a konkrét kalibráló mérési stb. bizonyítékokat is, és/vagy azokkal szemben bizonyítatlan, nem hiteles hamis adatokat, hamis iratokat, hamis vélelmeket fogadhatnak el perdöntő tényként, s azokat hamis ítélettel megerősítettnek, legfelsőbb bírósági elvi iránymutatás alapján. A felettük uralma gyakorlók lehetővé teszik, megengedik, hogy ennyire csalárd módon ítélkezhessenek! Az ilyenek leleplezésére minél több konkrét okirat-hamisítási bizonyítékot kell összegyűjtenünk, és azok alapján, a hivatalnokok által bűnpártolt bűncselekmény büntethetőség elévülési folyamat megszakítására, feljelentéseket és közérdekű bejelentéseket kell tenni. Még akkor is, ha tudjuk, hogy csalni fognak a címzettjeik, vagy a nekik alárendelt ügyintézők Ezek szokásos csalása abból is áll, hogy nem, vagy nem teljesen vizsgál(tat)ják ki a feljelentett bűncselekményeket, s ezt egy vagy több, a beadvány összefüggéseiből kiragadott részlet túlhangsúlyozásával és/vagy szembehazudásával elfogadtatni igyekeznek. Ha hiányos, hamis az elutasító határozatuk, vagy nem válaszolnak a törvényes határidőben, fel kell jelenteni őket is. A bűnpártolást megvalósító okirat hamisítás, bűnpártolás, bűnsegédkezés, hivatali visszaélésük miatt. Erről is közzé kell tenni az okirati bizonyítékokat. Nem csak az interneten, hanem minden lehetséges egyéb fórumon is. A bizonyítékokkal kellően megalapozott, folyamatos feljelentgetés megszakítja a bűnelkövetők, tudatos károkozók által betervezett elévül(tet)ést. Az ellenük benyújtott feljelentgetések azért is szükségesek, hogy a jogállamban, amit sürgősen meg kell valósítanunk, majd ne tudjanak jogszerűen hivatkozni a büntethetőségük, a vagyonuk tőlük, családjuktól, jogutódjaiktól elkobzási jogának a korábbi törvények alapján történt elévülésére. Az ellenük is szóló feljelentés kivizsgálását akadályozók és a bűnsegédeik, bűntársaik és jogutódaik a jelenlegi jog szerint sem hivatkozhatnának elévülésre a személyeik és/vagy a jogsértő vagyonszerzésük vonatkozásában! Az ilyen beadványokat mindig el kell látni a Ptk. 484-487. §-okra hivatkozással. Meg kell jelölni, hogy kinek az érdekében, ki helyett végezzük az adott kárelhárítási (köz)munkát. Ez ahhoz is kell, hogy ki lehessen fizettetni külön megbízás nélküli is az ilyen típusú munkavégzést azokkal, akik helyett végezzük, ill. igyekszünk végezni a kárelhárítást! Részletesebb bizonyításként lásd a nyilvános www.aquanet.fw.hu honlap teljesen konkrét példáit és azok konkrét okirati-, mérési adat- stb. tudományos- és bűnügyi stb. jellegű bizonyítékait is! Remélem, hogy a hivatalokban dolgozó sok tisztességes ember, a többségük megérti, hogy nem ő ellenük, hanem az ő érdekükben is folytatjuk ezeket a joggyakorlat-átvilágítási munkáinkat!

Verőce, 2009. 01. 15.

Tejfalussy András dipl. mérnök, méréstani szakértő, feltaláló (1-420415-0215)

Agroanalízis Tudományos Társaság gmk végelszámoló,

Tel./fax: +36-1/250-6064, +36-27/380-665, mobil: +36-202181408,

Email: ujvizforras@freemail.hu

TUDOMÁNYOS RENDORSÉG PJT, 2621 Verőce, Lugosi u. 71.