A nép nemzetté alakulása

A Szent Koronát alkotó egyetemes magyar nemzet iránti alázattal kérjük mindazok kitüntető támogatását, akik érzik és értik, hogy a magyarságra és a világ „globalizált” nemzeteire kényszerített és megbukott neoliberális politikai, gazdasági és társadalmi rendszer emberiségvesztését csak a pártok által keltett megosztottságot elutasítva fékezhetjük meg.

Azok kitüntető támogatását kérjük, akik érzik és értik, hogy a megbukott gondolkodási mód helyére csak annak teljes ellentéte, atyai őseink évtízezredes hagyománya, a Szent Korona Szabadság Értékrendje állítható, amely minden államot és nemzetet felszabadít, a kettős hatalomgyakorlással szent és sérthetetlen köztársaságot valósítva meg.

Azok kitüntető támogatását kérjük, akik érzik és értik azt a felelősséget, amit az a teremtői akarat ró ránk, ami szerint szerves egységet alkotunk a világ minden államával és nemzetével, ezért mintát kell adnunk minden embernek az emberi életre, és nem elszigetelődve, vagy az elszigeteltséget elfogadva önmagunkba fordulni.

Azok kitüntető támogatását kérjük, akik érzik és értik, hogy atyai őseink hagyományához való hűség mellett a szabadság másik alapját, a szeretetet is gyakorolnunk kell azzal, hogy igyekszünk békésen gondolkodási módot váltani, ezért az igazság erejének érvényesítése és nem megalkuvás az, amikor a béke érdekében formailag elfogadjuk a jelenlegi törvények előírásait.

A Szent Korona tagjaiból álló, egységet akaró, népakaratot hatalomra juttató, szeretetet gyakorló egyetemes magyarság kaphatja meg a Magyarok Istenének erőt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét!

A.

Célmeghatározás

A megbukott neoliberális-kapitalista világhatalmi rendszer a népi hagyományokat elutasító emberidegen „európai civilizáció” és a pénzközpontú piacgazdaság gondolkodási módjára épült.

Az Istenszülő által ránk kegyelmezett kötelességünk (Rákóczi szavaival) a „szenvedhetetlen iga” alól felszabadítani a Szent Korona nemzeteit és ezzel mintát mutatni az emberiségnek az emberi életre.

I. Általános célok

1. Külpolitikai alap az Európai Konföderáció, a föderatív EU-val szemben.

2. Valláspolitikai alap az egységteremtő Isteni Szabályrendszer természetes érvényesülése, a diktatúrát támogató és fenntartást megosztottsággal fenntartó egyházrendszer helyett.

3. Egészségpolitikai alap a WHO által is meghatározott egészség (lélek, szellem és test összhangja) megőrzése, egyetemes és alapjogon biztosított megelőzéssel és ellátással, a falanszter-szemléletű, pénzközpontú karbantartási rendszerrel szemben.

4. Nevelés-oktatási alap hagyományaink alapkutatásainak ismerete, annak alkalmazása érdekében, a népművészetet és népi szokásokat eltörölni szándékozó, mesterséges kultúrára épülő európai civilizáció követelményeivel szemben.

5. Nemzetiségpolitikai alapja az államalapító és az államalkotó nemzetek közös érdekkel kiteljesedő szerves egysége, a természetes különbséget gyűlöletkeltéssé alázó megosztottsággal szemben.

6. Gazdaságpolitikai alapja az igények és lehetőségek összhangja, a kínálat által manipulált kereslettel szemben.

7. Államháztartási alapja a nemzeti vagyon növelése és felhasználása az életfeltétel biztosítás - közkiadás (költségvetés) - fejlesztés egységében, az idegen érdeket kiszolgáló monetáris és költségvetési politikával szemben.

8. Pénzpolitikai alapja a nemzeti vagyonnövekedésen alapuló, értékcsere eszköz alkalmazása, a fedezet nélküli, öngerjesztő, virtuális értéket teremtő pénzzel szemben.

9. Biztonságpolitikai alapja az állam és az ember szabadságának megvédése, a diktatúra terrorista politikájának kiszolgálása helyett.

II. A Küldetés által meghatározott jelenkori feladatok

1. A neoliberális, föderatív Európai Uniót át kell alakítani a tagállamok szabadságára épülő, konföderatív Európává.

Ennek a feladatnak a teljesítésére a 2009-es EU Parlamenti választásokon antineoliberális, konföderatív erőként képviseletet kell szerezni, a belső változtatás elindítása érdekében.

2. Az alkotmányos joghézagot kitöltő, jogilag is megalapozott Alkotmányozó Nemzetgyűlésre vagy a következő Országgyűlési képviselőválasztásra fel kell készülni elöljárók és követek Szent Korona Önigazgatási rendszereⁱ szerinti kiválasztásával.

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés vagy Országgyűlési választás eredményeként megalakuló hatalmat gyakorló államvezetésnek meg kell tennie azokat a jogi lépéseket, amelyek Magyarország függetlenségének visszavételét jelentik. (Nemzetközi szerződések felülvizsgálata, jegyzőkönyvi mentesülés a függetlenségi jogok csorbítása alól.)

B.

A Gondolkodási mód váltás alapja

A Szent Koronát Szolgálók Szövetsége az elmúlt években - egyedülállóan, rendszerszemléletet érvényesítve - előkészítette a Szabadság Értékrendje gondolkodási módjára történő áttérést a következők szerint:

1. Elkészítette a Szabadság Értékrendje részterületekre vonatkozó irányelveit, Gondoskodó Magyarország (lényegmeghatározó) név alattⁱⁱ.

2. Összehasonlította a föderatív (államok és nemzetek szabadságát elvevő) neoliberális rendszert a konföderativitást képviselő Szabadság Értékrenddelⁱⁱⁱ.

3. Elkészítette a Szent Korona Szabadság Értékrendje szerinti társadalmi együttélési szabályokon alapuló jogrendszer első két szintjének tervezetét^iv.

A jogrendszer felépítése:

4. Elkészítette a Szabadság Értékrendje jogrendszer-részeire alapozva az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezetet^v.

5. A „Veled Európa, de nélküled EU” c. televízió-sorozattal^vi összehasonlította társadalmi, gazdasági és politikai területenként az EU-t és a Szabadság Értékrendjét.

6. A „Van más megoldás” országjáró körút 35 állomásán tartott előadáson a „miért – mit – hogyan” kérdésre adott válasszal bemutatta a neoliberális és a Szabadság Értékrendje szerinti gondolkodási mód közötti különbséget^vii.

7. Elkészítette a települések és a társadalmi csoportok szabályozási irányelveit és kiválasztásának alapjait.^viii

C.

Európai Unió helyett Európai Konföderáció

I. Magyarország az Európai Unióban

A neoliberális, föderatív Európai Unió évente legalább 4.500 milliárd forinttal (az összes tagállamot 5.000 milliárd euroval) károsítja meg Magyarországot^ix.

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének a Lisszaboni Szerződés^x 2007. december 17-én hozott megerősítő határozata^xi szabadságunk elvesztésének alábbi tételeit tartalmazza:

(EUSZ = Szerződés az Európai Unióról

EUM = Szerződés az Európai Unió működéséről)

1. Minden magyar érték (benne a termőföld) elvesztése

EUM 26. cikk

(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

EUM 3. cikk

(1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:

a) vámunió,

b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,

c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,

d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,

e) közös kereskedelempolitika.

(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.

2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése

EUM 34. cikk

A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

EUM 35. cikk

A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

EUM 63. cikk

(1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.

(2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás.

EUM 101. cikk

(1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:

a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;

b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;

c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;

d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

EUM 107. cikk

(1) Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

3. Pénzügyi függetlenség elvesztése

EUM 282. cikk

(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.

....

(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő.

EUM 295. cikk

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztetnek egymással, és közös megegyezéssel meghatározzák együttműködésük szabályait. E célból a Szerződéseknek megfelelően kötelező jellegű intézményközi megállapodásokat köthetnek.

4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése

EUM 106. cikk

(1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az a Szerződésekkel, különösen az annak 21. és 101–109. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.

(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

EUM 207. cikk

(1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.

5. Vám elvesztése

EUM 28. cikk

(1) Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.

6. Az önálló adópolitika elvesztése

EUM 110. cikk

A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.

A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.

7. Külügy és hadügy elvesztése

EUSZ 18. cikk

(1) Az Európai Tanács, minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti.

(2) A főképviselő irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára.

8. Önálló jogalkotás elvesztése

EUM 288. cikk

Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.

A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.

9. Közigazgatás elvesztése

EUM 7. cikk

Az Unió, valamennyi célkitűzését figyelembe véve és a hatáskör-átruházás elvével összhangban, biztosítja a különböző politikái és tevékenységei összhangját.

10. Belbiztonság elvesztése

EUM 88. cikk

(1) Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.

(2) Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:

a) az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,

b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.

EUM 89. cikk

A Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében meghatározza azokat a feltételeket és korlátokat, amelyek mellett a tagállamoknak a 82 és 87. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságai egy másik tagállam területén – annak hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben – intézkedéseket foganatosíthatnak. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

11. Igazságszolgáltatás elvesztése

EUSZ 19. cikk

(1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során.

A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek.

EUM 86. cikk

(1) Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.

12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt

EUM 49. cikk

Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.

A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.

II. A Szent Korona Szolgálat képviselői az Európai Parlamentben

A Szent Koronát Szolgálók Szövetsége EU parlamenti listáját az egyes szakterületek képviselőik meghatározásával állítják. A lista sorrendjét a szakterületnek a feladatok végrehajtásában betöltött szerepe határozza meg. E szerint:

1. Konföderatív Európa képviselete

2. Gazdaság képviselete

3. Terület képviselete

4. Nemzetiség képviselete

5. Mezőgazdaság képviselete

6. Egészségügy képviselete

7. Nevelés-oktatás képviselete

8. Család képviselete

9. Védelem képviselete

10. Vallás képviselete

11. Ipar képviselete

12. Szolgáltatás

13. Idegenforgalom képviselete

14. Kereskedelem

15. Szállítás, közlekedés

16. Energiaipar képviselete

17. Könnyűipar képviselete

18. Nehézipar képviselete

19. Közellátó szolgáltatás képviselete

20. Szociális szolgáltatás képviselete