KAZÁR BAZÁR

VALLJANAK VÉGRE NYÍLTAN SZÍNT!

Természetesen a zsidóság sem egységes. Származásuknál fogva (keleti) askenázok, (nyugati) szefárdok, (indiai) manipurok és (etiópiai) falasák. Vallási szempontból ultraortodoxok, ortodoxok, chassideusok és neológok. Politikailag cionisták és anticionisták, hogy csak a legismertebb csoportokat említsük.
Herzl Tivadar azt állította a Judenstaat című könyvében: nép vagyunk, egy nép! Erre való hivatkozással követelte egy zsidó állam létrehozását. Mások viszont azt hangoztatják, a zsidó szó alatt nem nemzetet, hanem vallást kell érteni. Erre való hivatkozással fúrják be magukat idegen nemzetek testébe.
Hogy ki mit bizonygat maga felől, mellékes. A lényegbevágó, ki hogyan viselkedik egy megadott helyzetben. Az események, pedig azt igazolják, a zsidóság megosztottsága azonnal megszűnik, amint egy zsidó érdeke forog kockán. Ekkor az egész világ zsidósága egyetlen falanxként helyezi magát azon zsidó és az egész világ minden népe közé.
Így léptek fel Dreyfuss érdekében, így befolyásolták a tiszaeszlári ügyet. Hiába kérték a műveltebb zsidóságot, ne vállaljon közösséget a gyanúsítottakkal, a tőle szokásaiban és erkölcseiben merőben különböző galiciai söpredékkel. Mégis minden elképzelhető eszközt felhasználtak a bűntettek elpalástolására, s nem az igazság felderítését tartották fontosnak, hanem egyedül és kizárólagosan a hitsorsosaik felmentését szorgalmazták.
Ma sincs ez másképp. Nincs különbség neológ, ortodox, cionista vagy anticionista zsidó között, amikor zsidó ügy kerül terítékre. Egy emberként kelnek fel és egy ember szájával harsognak.
Nem ismeretes egyetlenegy eset sem az utolsó száz év történetéből, amikor a magukat magyar zsidóknak nevezők követelték volna Kun Béla, Szamuely, Kunfi, Landler, Rákosi, Gero, Auspitz, Farkas Vladimir és a többi zsidó felelősségre vonását a magyarság ellen elkövetett bűncselekményeikért. Szinte már a nevetségesség határán azt sem tolerálják, hogy ezek a zsidók zsidóknak neveztessenek. Nem voltak zsidók, mondják, mert nem tartották a vallásukat. Érdekes, sem Marx, sem Engels, sem Trockij, sem Einstein, sem Freud nem voltak vallásosak, mégis büszkén zsidóknak sorolják be őket a zsidók.
Nem ismeretes egyetlen eset sem, amelyben zsidó felelősséget vállalt volna az általa elkövetett gaztettekért. Beismerés és bocsánatkérés még soha nem hagyta el egy zsidó száját. Nem ismeretes egyetlen olyan eset sem, amikor zsidó nemzsidót dicsért volna. Az érdemeit, a tudását, a zsenialitását, a tehetségét, a felsőbbrendűségét. Ellenkezőleg. Soha nem tagadta meg a saját kiválasztottságát. Mert ebből ered az ő egész prepotenciája, rasszizmusa, világuralmi törekvése. Ő az ember, a többiek a lovak folyása. Így van megírva a bibliájában. Soha egyik sem állította, ez ma már nincsen érvényben, ezt ki kell törölni a könyvekből, mert ti is emberek vagytok. Egyetlen rabbi sem mondta ki, tévedtünk, mostantól kezdve revideálni fogjuk az írásainkat.
Egyikük sem mondta soha, a szeretet törvénye nemcsak a zsidó felebarátra vonatkozik, hanem minden népre. Egyik sem mondta, az uzsora, a kamatszedés, a becsapás tilalma nemcsak a zsidó felebarátra vonatkozik, hanem az egész emberiségre, fajra és vallásra való tekintet nélkül. Egyik sem mondta, vendégek vagyunk, tiétek a ház, ti vagytok az urai. Mi úgy fogjuk viselni magunkat, ahogy az vendéghez illő. A törvény a tiétek, mi alávetjük magunkat. De nem ezt teszik. Cipelik a hónuk alatt a Tórát, a Talmudot és a Sulchán Áruchot. Azokban van az ő törvényük lefektetve. Idegen törvényt nem ismernek el maguk felett.
Nem ismeretes egyetlenegy eset sem, hogy egy zsidó valahol a világon felszólalt volna, elég már ebből a hangos és ízléstelen zsidó önsajnálatból. Az egész emberiség végigszenvedte a háború gyötrelmeit, tartsunk végre requiemet amazokért is.
Nem ismeretes egyetlen eset sem, hogy egy zsidó tiltakozott volna a nekik kifizetett kártérítések ellen. Egyik sem mondta, ti nemzsidók többet szenvedtetek, több pusztult el közületek, nagyobb kár ért titeket, ti ezt a térítést jobban megérdemlitek, mint mi. Mi már több száz milliárd dollárt bezsebeltünk az állítólagosan elszenvedett fájdalmaink címén, de ti még nem részesültetek semmiben. Most rajtatok a sor, mi lemondunk a javatokra.
Egyetlenegy magát magyarnak nevező zsidó sem tiltakozott a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány létrehozása ellen. A négymilliárd forint tőkével induló alapítvány a vészkorszakot túlélő zsidó származásúak számára biztosít életjáradékot, amennyiben faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabályok elszenvedői voltak, továbbá ha 1945. május 9. előtt Magyarországon születtek, és jelenleg is életvitelszerűen ott tartózkodnak.
Habár az intézkedés nemcsak alkotmányellenes, a faji megkülönböztetés kinyilvánításával, hanem még paradox is egy olyan országban, ahol hivatalosan egyetlenegy zsidót sem tartanak nyilván, sem etnikai, sem vallási hovatartozást illetően. Mégsem tiltakozik egyikük sem, holott jól tudják, a faji vagy vallási alapon való előnyben részesítésük a nem előnyben részesítettek jogainak megcsorbítását jelenti, s ezzel durván megszegik a faji megkülönböztetést tiltó 1966-os nemzetközi egyezmény függelékének 1. cikkében foglalt határozatot.

Tulajdonképpen mit várunk el a zsidóktól? Azt, hogy tagadják meg a hűséget a fajtájukhoz? Éppen ellenkezőleg!
Azt kívánjuk, valljanak nyíltan színt. Legyenek azok, amik mindig is voltak. Hűségesek a fajtájukhoz. Mert azt, hogy nincsenek zsidók, csak izraelita felekezetű magyarok, az eddigi tetteik alapján, ma már nem tudják elhitetni senkivel.

Kenessey Csaba (Spanyolország)
Front
2007. október.