MAGYAROK VASÁRNAPJA
KÜLHONI MAGYAROK VILÁGLAPJA
- A MAGYARSÁG VÉDELMÉBEN-
2005. április-május-június Apr-Maj-Jun. 2005.
Ára: 8.00 USD (500 Ft) Price of one copy: 8.00 USD (Ft 500)
SZERKESZTŐSÉG — EDITORIAL OFFICE 8223 SVL BOX Victorville, California 92395
Tel.: (760) 243-0545 USPS 291-640, ISSN 1074-4118 E-mail: 1212bia@msn.com Website: http://www.magyarokvasarnapja.com
Alapítva: 1894.
Révffy László: „TITKOS HATALMASSÁG”
A szabadkőművességről bevezetőül csupán annyit, hogy éppen az
elmúlt hónapokban volt egy parlamenti vita Angliában erről. Ugyanis
nyilvánosságra kellett volna hozni azoknak a neveit, akik kormánykörökben
ügyködnek, de egyébként a szabadkőművesség tagjai.
Vezetőjük rögtön a legerélyesebben tiltakozott és kijelentette, hogy erről
szó sem lehet. Vagyis a titkosságot szigorúan megtartják és ahhoz, hogy
ki ennek a társaságnak a tagja, senkinek semmi köze.
A 20. század utolsó évtizedében divat lett a szabadkőművesség olyan
formában való bemutatása, mintha az a humanitás temploma lenne és
csupán a hitet, reményt és a szeretetet hirdetné az emberek között.
Nagyon szép elvek, de valójában mi igaz ebből? Talán a legjobb, ha
visszalapozunk vagy 76 évet gondolatainkban és idézzük egy igazi
szabadkőműves kutató észrevételeit pár szóban. Ugyanis könyv formájában
jelentette meg „A szabadkőművesség igazi arca” címmel 1929-
ben Somogyi István.
Olvassuk csak figyelmesen az alábbi kivett sorokat a könyvből:
„A világszabadkőművesség, mely a nagyháború folyamán a legpontosabban
volt értesülve a központi hatalmak, de hát országunk viszonyáról
is, 1917 elején már biztosra vette, hogy a nagy mészárlás eredménye
ránk csak lesújtó lehet. Ő az első perctől kezdve biztosra ment, s
ha nem várt ellenállást és szívósságot, odaadást és vitézséget is tapasztalt
hazánk és a monarchia részéről, tudatában volt annak, hogy ezzel az
általa várt eredmény csak elodáztatik, de megsemmisülni nem fog.
1917 elején tehát a világszabadkőművesség elérkezettnek látta az
időt arra, hogy a jövő világtérképét megrajzolja az általa kidolgozott tervek
szerint, márpedig ebben a tervben Magyarországra nem várhatott
semmi jó. Az említett év tavaszán tehát Párizsban szabadkőműves kongresszust
hívott össze a Nagy Oriens vezetősége, melyen egyes államok
szabadkőművesei vettek részt. Ez a kongresszus a legaprólékosabban
kidolgozta a békeszerződéseket, az egyes államok határait, a
győzteseknek juttatott koncokat, s a népszövetség tervezetét. A párizsi
világlap, a Temps, mely egyben a francia külügyminisztérium sugalmazott
lapja is, leközölte ennek a szabadkőműves kongresszusnak a
lefolyását és határozatait, melynek reánk vonatkozó része csaknem
betűről betűre eszerint került be a trianoni békeszerződésbe.”
Trianon tehát a szabadkőművesség munkája. A megcsonkított
Magyarország a világszabadkőművesség bűne. Ez a világszabadkőművesség
már 1917-ben elhatározta a történelmi Magyarország
felosztását, szétdarabolását, s a béketárgyaláson résztvevő ügynökeinek
nem volt szabad ezeken változtatniuk. Az erőskezűnek, sőt kíméletlennek
ismert Clemenceau, aki valóban megérdemli a „Franciaország megmentője”
címet, ennek a szabadkőműves parancsnak engedelmeskedett
akkor, mikor a lázadó franciák holttestéből hekatombákat emelt, ennek
a parancsnak volt végrehajtója Sallandra és Sonnino, mikor az olasz
hadakat szövetségeseik ellen megindították, ez kötelezte Magelhaes
Lima portugál miniszterelnököt, hogy háborúba vigye meg nem
támadott hazáját, ennek a pokoli szabadkőműves tervnek az érdekében
kellett szabadkőműves parancsra Károly román királynak igen gyanús
körülmények között meghalnia, s Venizelosznak népét még tovább is
megritkítania a csatatereken. S végül ez az ellentmondást nem tűrő
parancs kényszerítette Wilsont, hogy megüzenje a háborút nekünk, s egy
álnok és farizeus, talmi erkölcsöt mutató eszme letéteményesének
játssza ki magát, akinek nem volt más célja, mint a szabadkőműves
érdekek diadalra juttatása. Micsoda förtelmes látvány volt az, amikor a
világszabadkőművesség ezt a holdkóros professzort, leghívebb és legodaadóbb
rabszolgáinak egyikét, minden nimbuszától megfosztotta, s
cinikusan belekergette a megőrülésbe, mihelyt az kötelességét megtette,
s a szabadkőműves parancsnak alázatosan engedelmeskedett, vagyis
amikor a Nagy Oriensnek tálcán szállította a megcsonkított Magyarországot
s az uralkodó család fejét.
Mikor volt tehát Magyarországnak barátja a világszabadkőművesség?
Akkor talán, midőn már a XIX. század nyolcvanas éveiben
forradalmakba akarta belehajszolni a csak éppen hogy megpihent és
királyával kibékült országot? Akkor talán, mikor Rudolf trónörökös
halála után a nemzetiségi aspiráció támogatásával ezek étvágyának
felkeltésével és örökös felcsigázásával aláaknázta az ezeréves
Magyarország szilárd épületét? Akkor talán, midőn nagypáholyaiban
elhatározta az ellenünk indítandó háborút, s a Princip kezébe nyomott
bombával megindítója volt embermilliók mészárlásának, egy világ
felfordulásának, ezernyi ezer ember nyomorának, züllésének, pusztulásának?
Akkor talán, midőn 1917-ben elhatározta országunk szétdarabolását,
s az általa hirdetett civilizáció és erkölcsi tökéletesedés
nagyobb dicsőségére kitágított Európa térképén egészen Danzigig, az
ököljogot ismerő, taliót gyakorló, bérbosszút kodifikáló és az orgyilkosságot,
a bombát és revolvert a nemzeti célok közé beállított
erkölcsöt és lelkiséget ennek az öreg világrésznek a szívében?
Vagy talán akkor volt barátunk, midőn a trianoni Magyarországot
megteremtette, s több milliónyi magyar testvérünket prédául dobta
műveletlen és vérengző fajoknak, s azóta is részvétlenül nézi ezeknek a
világtörténelemben példátlanul álló erőszakoskodását és lelkeket és
testeket gyilkoló uralmát? Mikor volt hát ez a világszabadkőművesség –
oh, nem jó barátunk – csak a legcsekélyebb mértékig megértő ennek az
ezer éves országnak múltjával, eszméivel, lelkével és nemzeti aspirációival?
Mikor? Hozzanak csak egy példát, egyetlen egy esetet, amelyből
azt lehetne következtetni, azt lehetne megállapítani, hogy a világnak
ez a földalatti titkos hatalmassága, a népek sorsának ez a lelkiismeretlen
és bűnös – nagyon bűnös – intézője csak egyszer is MAGYARORSZÁG
mellett állott, annak érdekében rakta le a kakukktojásait a kormányok
programjába, s lendítője volt bármily irányban az örök magyar nemzeti
eszménynek és törekvésnek?...”
*
A 76 éve leírt szavakhoz sem hozzátenni, sem elvenni nem lehet.
Csupán a jelenlegi Magyarország gazdasági, pénzügyi, nevelési, erkölcsi
hitéletét kell alapul venni és rögtön láthatjuk, még mindig jelen vannak
és folytatják romboló, nemzetpusztító munkájukat, sorvasztják az
életet, a jövőt, mely pillanatnyilag kilátástalannak néz ki…
|