Magyar Tudástár
Fehér Sólyom István
 
Legújabb információk
 
Ajánlat I.
 
Mátyás
 
Ajánlat II.
 
Magyar zászló
 
Magyar címer
 
Kortárs alkotók
 
Ajánlat III.
 
Számláló
Indulás: 2007-07-20
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
Ajánlat IV.
 
A strassbourgi ítélet
 
Játék
 
Hasznos linkek:
 
Nemzeti Hírháló Tv
 
Államjogi problémák és megoldásai

Dr. Bene Gábor "szegedi" gondolatai
ÁLLAMJOGI PROBLÉMÁK és MEGOLDÁSAI

Dolgozat a Magyarok VII. Világkongresszusának a Szent Korona és a magyar alkotmány c. nemzetstratégiai és közjogi konferenciájára.
Vigyázó szemetek Szegedre vessétek!

Mottó: 1956-ról a politika hazudik, de nem tud átlépni rajta, ahogy a magyar közjogi gondolkodáson - a Szentkorona eszmén sem!

Tartalom:
Bevezetés a problémába.................................2.oldal

Milyen jogi alapja van a "rendszerváltásnak"? .....3.oldal

Vajon Alkotmány-e az 1949. XX. tv.? ................4.oldal

Alkotmányozó Nemzetgyűlésről...........................6.oldal

Az átmenetre javasolt megoldás: A civil felsőház...7.oldal

Rendkívüli helyzetben, rendkívüli megoldás!..........9.oldal
Bevezetés a problémába, amelynek mottója:
      Az igazság létező, a hazugságokat kitalálják!
Az alkotmányjog jelentősége mindig akkor kerül előtérbe, ha a hatalmi tényezők nem kívánnak tudomást venni az őket korlátozó, történelmileg kialakult magyar közjogról, sőt megpróbálják azt kikerülni, kijátszani, elhallgatni és letagadni. Ma már a társadalom minden rétege - a politikai befolyásolástól függetlenül - a bőrén érzi, hogy: nagy problémák vannak gazdasági, politikai és erkölcsi szinten, de arról - többnyire információ hiányában - nem kíván tudomást venni, hogy a legkomolyabb probléma az alapoknál: az államjog területén van.
   Összeomlott a vélelem, hogy a jelenlegi magyar állam törvényes. Ugyanis a közösség érdekképviseletére alakult állam és a polgárok viszonyának szabályozása tökéletlen és sokszor teljesen betarthatatlan. Ráadásul az állam - mint a közhatalmat megtestesítő intézmények összessége - egyszerűen nem képviseli a társadalom nagy többségének érdekeit, viszont az állampolgárt csalásra, hazugságra kényszeríti és "vadkapitalista erkölcsöket" vezetett be. A jelenlegi Magyar Állam felismerhetően törekszik egy szűk csoport érdekeit kielégíteni, s mindezt a nagy többségre hivatkozva teszi ugyan, de egyértelműen a nagy többség kárára.
Következtetésem: ha egy államban, a politikai elitcsapat mindenáron történő hatalomban maradását szolgálják az intézmények, - az ügyészségtől a közszolgálati médiáig - akkor az: diktatúra, s nem beszélhetünk közrendről, mert ez esetben a közhatalom - az elitnek titulált bűnözők kezébe került, és az állam : az alapvető funkcióival ellentétes feladatokat lát el.
        Következtetésem közismert tényeken alapul, amelyet a társadalom is érez, ám az elitcsapat felügyelete alatt álló médiumok sokasága elhiteti vele, hogy ez így van rendben, s a problémát a politikai váltógazdálkodásból fakadó kormánycsere fogja majd megoldani. Az a tény azonban, hogy kialakulhatott egy olyan elit, amelynek gyökerei a kádári elitekből táplálkozik, az már eleve megkérdőjelezi, az ún. "rendszerváltást és a demokráciát". Felismerhetővé vált, hogy a jogrend megtévesztés csupán, amely az elszegényedő és kilátástalan helyzetbe kerülő többségi magyar társadalom félrevezetésére jött létre.
   Így ma Magyarországon, nincs a közakaratot képviselő és a közérdeket szolgáló, alkotmányosan létrehozott országgyűlés. A jelenlegi - magát demokratikusnak nevező - ténylegesen azonban diktatórikus hatalmi struktúrában, még lehetőség sincs arra, hogy az alkotmányossági fordulatot a formális szabályoknak megfelelő választás vagy népszavazás hozzon létre. Számtalan akadályt és buktatót építettek a jogrendbe, a valódi népakarat elhallgatására. Például a magyar közjogban minden előzmény nélküli Alkotmánybíróságnak van olyan határozata, miszerint alkotmányossági kérdésben nem lehet népszavazást tartani.(sic)
Ezért, a társadalomért felelősséget érző értelmiség előtt áll a feladat, hogy formális szavazások helyett a tömegek felvilágosításával, megszervezésével, gyakoroljon nyomást a hatalomra, s így kényszerítse ki a valódi alkotmányos fordulatot.

        Milyen jogi alapja van, az ún. "rendszerváltásnak"?

A Szovjet birodalom, illetve az államkapitalista kísérlet felszámolása után, a megszállt országok zöme egyértelműen visszatért jogi hagyományaihoz, nem így hazánkban, ahol a pénzhatalom kollaboránsai külső parancsra és belső érdekből meghiúsították ezt.
        1945-ben volt hazánknak egy - a hagyományos alkotmány szerint törvényes és jogfolytonosságot élvező - országgyűlése a Szovjet hordák elől menekülve - Németországban de az ún. Ideiglenes Nemzetgyűlés, valamint az akkori bábkormány, ezzel a legitim - bár külföldön székelő - országgyűléssel nem vette fel a kapcsolatot, nem törekedett a jogfolytonosság és a törvényesség látszatára sem. A szovjet fegyverek árnyékában, az Ideiglenes Nemzetgyűlést is csak azok irányíthatták, akik hajlandóak voltak Moszkva parancsait pontosan teljesíteni.
        Varga Bélát, az 1947-ben elmenekült és le nem mondott nemzetgyűlési elnököt használták fel azon célra 1990-ben, hogy mint maga is "illegitimmé félemlített képviselő" (különben miért menekült volna el!?)adja át a nagyon is kétséges legitimitását, az un. "első szabadon választott" országgyűlésnek.
1990. május 2-án, a megszállt Magyarországon a nép el is hitte és csodálkozva nézte az utóbb színielőadásnak bizonyult kétes legitimitást, és a megválasztott országgyűlést nagy várakozással fogadta.
        Tóth Zoltán József - egyetemi tanár - kutatása szerint a 39-es országgyűlés mindkét háza, ha csonkán is, de 1947. augusztus 20-án, a németországi Altöttingben, még utoljára összeült és törvényes határozatot hozott arról, hogy a megszállás alatti időben a Szent Korona jogfolytonossága továbbra is fenn áll:
"A történelmi ezeréves alkotmány minden jogi alapja, a magyar nép felfogása szerint is, a nemzet összességében - az azt jelképező Szent Koronában van" (Tóth Z. J.)
A magyar közjogi gondolkodás sarokpontja a Szentkorona közjogi tana, amelyet mint nemzetmegtartó gondolatkört, hatálytalaníthatatlannak tekintünk ma is.
Ezért különösen érdekes, hogy az 1946. I. tvc, - tehát még a Mindszenty féle óvás miatt is érvénytelen - un. köztársasági törvényt is figyelembe véve alakították át a sztálini eredetű 1949.XX.törvényt és tették un."demokratikus alkotmánnyá"!
A legérdekesebb viszont az, hogy a Horthy rendszer alkotmányosságából nem emeltek át semmit, mert az - ha nem is tökéletesen, de - a történelmi közjogunk alapjaira épült, s attól úgy féltek, mint ördög a tömjénfüsttől.

Minden ún. chartális alkotmánnyal bíró rendszernek - lényegi része az alkotmány változtatásáról, vagy új alkotmány elfogadásáról szóló szabály. A magyar közjogi gondolkodás "bevett szokásai" azonban sehol nem említik azt a lehetőséget, tehát erről a bevált joggyakorlatról "megfeledkezni" nem Európai szokás. Bár nem a hagyomány ereje az egyetlen érv, hanem annak kipróbált, logikailag is teherbíró, bevált elemei. Az 1956-os győztes forradalom (rövid távon) nem szándékozott azonnal alkotmányozni, {Győrben volt egy konferencia, amelyen 1957 nyarára tették az alkotmánnyal való foglalatosságot, ha addig minden rendben sikerül) de a nép nevében új rendet teremtett, s a rend beálltával az új viszonyokat törvényesítette volna, ha nem gázolja le a Szovjet militarizmus.
1956-ra szívesen hivatkozik a jelenlegi hatalom. Azt viszont, hogy az akkori döntő kérdések a függetlenség, semlegesség és a köztulajdon a mai politikai gyakorlatban elfelejtődött azt mutatja, hogy csak szavakban ragaszkodnak 56 értékeihez és valójában éppen ellene tesznek.
        Mert például az 56-os köztulajdon eszme, vagy Németh László harmadik utas megoldása, de a magyar közjogi gondolkodás absztrakciója: a köztulajdon speciális (korona jelképben való) megjelenése is sokkal szerencsésebbnek tűnik, mint a jelenlegi korlátlan tulajdonszerzési gátlástalanság. A népszuverenitásra is fütyülő "közhatalom" csak sóhajtozik a gazdaság állapotán is, de a közösség érdekében nem cselekszik! A zuhanás megállításához szilárd közjogi alap és politikai akarat kellene. Sajnos a mai hazugságállam törvénytelensége nyilvánvaló ugyan, de sokan mégis alkotmánynak tekintik azt a jogi nyelvezetű masszát,(vagy megszállási szabályzatot) amely akadályozza a Magyar Állam szerves jogfejlődését és részben akadályozza a gazdasági fejlődés megindulását is. A kérdés tehát joggal vetődik fel:
Vajon alkotmány-e az 1949. XX. tv.?
   A "rendszerváltók" a társadalom feje fölött eldöntötték, hogy: elvetik a népi alkotmányozást, de elvetik a történelmi közjoghoz, a magyar alkotmányhoz - mint hatálytalaníthatatlan alaphoz - való visszatérés lehetőségét is. A törvényesség helyett a törvénytelent választva, a ránk oktrojált 1949 évi. XX. tv-t módosították úgy, hogy az alkalmassá vált a közvagyon koncepciótlan széthordásának fedezésére és a nemzet további, teljes kifosztására is.
Az alkotmánynak csúfolt jogintézmény törvényességének 6 jogi akadálya:
1./Nem lehet alkotmányozni: megszállás alatt! 1989-ben még törvényt sem lehetett joghatályosan elfogadni, mert itt állomásoztak a megszálló Szovjet csapatok. A kivonulást követően kellett volna Alkotmányozó Nemzetgyűlést választani, amely a hatalomtól független módon dönthetett volna, de csak a jogfolytonosságról és a szükséges modernizációról!
2./Különösen akkor nem lehet alkotmányozni ha: Van alkotmányunk, melyről szabad akaratunkból soha le nem mondtunk! Létezik egy elhallgatott, de érvényes történelmi alkotmány, s ilyen esetben még ideiglenesen (18-20 évre) sem lehet helyette mást bevezetni jogszerűen.
3./ Nem lehet alkotmányozni: A magyar nép megkerülésével, hisz nem bocsátották népszavazásra sem és az 1985-ben megválasztott egypártrendszer képviselői szavazták meg az "ideiglenesség" elfogadását, amely immáron 18. éves, azaz nagykorú. Tehát törvénytelen Országgyűlés törvénytelen aktusaként született meg, azaz érvénytelen.
4./ Nem lehet alkotmányozni: A bolsevikok által reánk erőltetett törvényt átfabrikálva és a sok évszázados magyar közjogi fejlődést félredobva.
5./Nem lehet még akkor sem, Ha elismerem azt a célt, hogy a folyamatosság, tehát a káosz elkerülésének érdekében létesült. Ez a folyamatosság azonban az előző rendszer bűnözőit a közvagyonhoz juttatta hozzá! Ezáltal a törvénytelenség alapított jogot, ami lehetetlenség.
6./Végül nem lehet alkotmányozni: Mert: a magyarság történelmi alkotmánya és közjogi rendszere szerint, a szerzett jogokról, vagy ha úgy jobban tetszik:a felismert természetjogi alapelvekről még (a legfőbb szuverén) a nép sem mondhat le, s a Szentkorona közjogi tana megkérdőjelezhetetlen, hiszen a magyarság fennmaradásának évezredes záloga volt és marad is.
Mindezek alapján tehát, tartalmi és formai hibák miatt, teljességgel törvénytelen az 1949. XX. tv. minden változata.
        (Elismerem, hogy a fenti hat pont jogsértései abból is adódnak, hogy a jogi képzés nem fektetett elég hangsúlyt a hagyományos magyar közjogi gondolkodás tanítására és nem voltak olyan kutatócsoportok sem, amelyek elemezzék és széles körben terjesszék a Szentkorona-tan és alkotmányosságunk legfontosabb gondolatait. Nem foglalkoztak eleget az egyetemeken, (tisztelet a kivételnek!) ezzel a zseniális, és a korát messze megelőzően modern eszmerendszerrel, amely biztosíthatja a világ számára is a mintát a megoldásra, amely sem nem kapitalista, sem nem szocialista, hanem tényszerűen: KÖZÖSSÉGI. Amely közösségi gondolkodás se nem egyéni, se nem csak úgy közösségi, hanem lényege: a "személyek közössége"!
        A hatalommegosztás elvrendszerének tökéletesre csiszolt változatával és a köztulajdon birtoklásának, hasznosításának olyan rendszerével találkozhatunk itt, amely a szakadék felé sodródó világot is megmentheti a társadalmi, gazdasági, ökoszociális és egyéb drámáktól. A történelem folyamán sokan keresték a megoldásokat, amellyel a hibás rendszerek "feljavítását" képzelték el. Nekünk, magyaroknak ez a megoldási képlet az örökségünk. Ha más nemzeté lenne, akkor azok már régen világgá kürtölték volna, nálunk pedig sokan még fel sem ismerik ezt a páratlan kincset.) Fodor Gábor azonban felismerte. Többek között kijelentette, hogy csak akkor tartja elképzelhetőnek az előre hozott választásokat, ha az ellenzék megállapodásban garantálja: nem módosítja az alkotmányt, illetve a jelenlegit nem cserélik fel egy újjal. {megjegyzés: az ál-alkotmány változtatása ellen beszélt, ami a magyar alkotmányhoz való visszatérés ellen irányul) Ez hát az, amitől félnek. Az ál-alkotmány eltakarítása ugyanis felvethetné a magyar történelmi alkotmányosság helyreállításának - számukra nagyon is drámai - lehetőségét. A politikai zsarolás tehát megindult, de a lelepleződés végső fázisa is, hiszen az ideiglenesnek gondolt ál-alkotmányról kiderül, hogy az SZDSZ úgymond: öröklakást kíván neki kiutalni éppúgy, mint a szovjet megszálló tiszteknek a kádári-rezsim. O{megjegyzés:így már érthető Demszky Maoizmusa és a ragaszkodásuk a szovjet emlékműhöz és Sztálin díszpolgárságához!) Íme, ezek az egygyökerűség ékes bizonyítékai.
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésről.
Nem csak a Szentkorona tan, hanem például Bibó István álláspontja szerint is, el kell különíteni az alkotmányozást és a törvényhozást, mert az első adja meg a feladatot a másodiknak. Véleménye szerint a törvényhozást a bírósághoz hasonló függetlenséggel kell elkülöníteni a végrehajtástól. Ma Magyarországon mindezek összefolynak. Az Országgyűlés akar alkotmányozni, a kormánytagok pedig, akik a végrehajtó hatalom részesei, egyúttal tagjai a képviselőháznak, tehát a törvényhozásnak. Mindezt az elitcsapat törvényesnek, jogszerűnek, demokratikusnak nevezi, pedig köszönő viszonyban sincs mindezekkel. Ez is bizonyíték arra, hogy a rendszernek bolsevik gyökerei vannak, hiszen saját elveit sem tartja be, ami leginkább a globál-bolsevik gondolkodásra jellemző. Jelen esetben tehát, az ál-demokraták által sokat hangoztatott Montesquieu féle szétválasztási elv és a népszuverenitás elsődlegessége is sérül, nemcsak a magyar közjogé. Az alkotmányozás alanyai nem lehetnének a pártok, hanem mindig csak a nép, pontosabban a politikailag szervezett nép, tehát a nemzet! Az alkotmányozás formája pedig csak alkotmányozó nemzetgyűlés lehet és nem országgyűlés, hiszen a Történelmi Alkotmány nem a jelenlegi csonkított nemzetet, hanem a Szent Korona minden tagjának a jogaira és kötelezettségeire vonatkozik. Az alkotmányozó nemzetgyűlés spontán módon szokott összeülni akkor, ha az állam működési zavarai ezt indokolják, de elképzelhető az is, hogy a nép által elfogadott személy, vagy köztestület hívja össze az alkotmányozó grémiumot.
Az átmenetre javasolt megoldás: A civil felsőház.
        A nemzeti civil kontroll megteremtését minden tisztességes ember igényli, mert erről beszélnek pártszimpátiától függetlenül, a Szociális Fórumtól a Polgári Körökig mindenütt az országban. A nyilvánosság és a média felelősségéről folyó vitában hangzott el Rubovszky Ritától a következő gondolatsor: "legyen egy olyan egyetértés, amely azt tudja mondani különböző pontjain a társadalmi létnek, hogy elég, ne tovább, mert ezt már nem fogadjuk el....De ehhez mégiscsak arra van szükség, hogy különböző módon gondolkodó emberek valamilyen módon , valamilyen szimbolikus térben találkozzunk egymással" Ez a szimbolikus tér lehetne egy civil felsőház, ahol a pártszimpátia és kötődés nélküli civilek képviselhetnék a társadalmi lét minden szintjét. A helyzet súlyossága miatt választania kell a magyar társadalomnak, hogy demokratikus irányba módosítja, vagy a hagyomány kitaposott útján szünteti meg az oligarchikus (alibi) demokráciát!
A civil felsőház mindkettőnek lehet kiindulási alapja.
Mert hatalomhoz görcsösen ragaszkodó pártokat erő hiányában eltűrnénk a következő választásokig az alsóházban, de létrejön egy a hatalomtól és a pártoktól abszolút független ún. civil felsőház, amely társadalmi súlyára támaszkodva ellenőrzi őket, hogy a további károk mérséklődjenek és a civil felsőház hívei megszerveződjenek.
Ha ezt a civil felsőházat, fel tudjuk tölteni olyan közismert és erkölcsileg kifogástalan magyarokkal, akik nyomást tudnak gyakorolni a parlamentre, akkor ez olyan mozgalommá is szélesedhetne, amivel szemben a pártok és a politika befolyásolta média nem tud kellő hatékonysággal fellépni. Különösen azért, mert a közismert személyiségek összefogása, olyan társadalmi minta is lehetne a nemzet számára, amely követésre érdemes. Eddig ugyanis minden olyan kezdeményezést kétségbe vont és lejáratott a média, ami a saját befolyását és a pártok túl-hatalmát veszélyeztette volna, de nem is találkozott olyan szellemi kapacitással bíró csapattal, amelynek tagjai erkölcsi, politikai és jogi legitimizációval, valamint tömegerővel rendelkeznek A médiakereszttűzbe került valódi nemzeti erőket képviselő személyeket eddig lehetséges volt marginalizálni, lejáratni, de egy koherens és elismert személyekből álló csoportot sokkal nehezebb.
A felsőház nem előzmény nélküli a magyar közjogi rendszerben. A Főrendiház megszűnése után a két világháború közötti időben, a - nem pártpolitikai hovatartozás alapján felépülő - második kamara jogköre, súlya elmaradt ugyan a képviselőházétól, ennek ellenére többféle, komoly feladatot ellátó, nagy presztízsű intézmény volt. Éppen ezért, a felsőház újjáélesztését, nem engedhetjük át az erkölcseiben megroppant jelenlegi politikai elitcsapatnak.

"Át kell építenünk társadalmunk hatalmi struktúráját, hogy a gerinc
megint a test középvonalába kerüljön, s olyan vezérlő réteget kell
uralomra juttatnunk, amelynek tudomása van a testről és helyzetéről."

Mondotta ma is aktuálisan: Német László

Utoljára a szovjet csapatok 1991. évi kivonulása után nyílt lehetőség az alkotmányosság helyreállítására, s ezáltal a felsőház megalakítására. Ezt azonban, az idegen érdekeket kiszolgáló politikai ál-elit elszabotálta és önző módon nem teljesítette a magyar közjogból folyó kötelezettségét!
        A mai helyzet tehát egy kompromisszum:
(1) azokkal, akiket a "rendszerváltás" mentett meg a felelősségre vonástól,
(2) azokkal, akik az egypártrendszeri kapcsolataikat konvertálták tőkévé,
(3) azokkal, akik a közéletben, a politika színpadán nem a nemzetet képviselik.

Mivel a pénzvilág érdekei nem esnek egybe a nemzet érdekeivel, tehát kötelességünk érdekképviseletet felállítani a magyar társadalom érdekében, mert a pénzvilágot a média és a politikai elit erőteljesen képviseli, s a nemzetnek pedig nincs valódi képviselete és ezáltal, nincs érdekérvényesítő lehetősége.
        A magyar alkotmányos rend jelenleg "nem alkalmazott" szervét, a felsőházat, újra létre kell tehát hívni a civilek segítségével és szerepet kell biztosítani neki a jelenlegi törvénytelen és átmeneti állam, működésének ellenőrzésében és felszámolásában.
A Felsőháznak alkalmasnak kell lennie tehát:
  - a történelmi közjoghoz való - káosz nélküli - visszatérés elősegítésére, - az 1920 I. tc.(amely a jogfolytonosság elve alapján a jelenleg is érvényes szabály) modernizációs felülvizsgálatára,
  - és az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásának megszervezésére.
Olyan közhatalmi intézmény - kétkamarás parlament - létrehozását kell tehát előkészíteni, amely megfelel az alábbi kritériumoknak:
1. biztosítja a döntések nyilvánosságát, áttekinthetőségét, az állampolgárok közösségei által való ellenőrizhetőségét,
2. a választópolgároknak azt a jogát, hogy a közérdeket rögzítő ún. választási szerződést megszegő képviselőiket visszahívhassák,
3. s ennek révén az államélet minden szereplőjét, aki a közérdeket sértő döntést hozott, megfoszthassák közhatalmától a Szentkorona értékrend alapján.

        A Felsőház, mint társadalmi érdekképviselet, csak erkölcsös, megvesztegethetetlen, de a kompromisszumoktól mentes, valódi és békés rendszerváltás elkötelezett híveiből alakulhat meg. Csak saját teljesítménye miatt elismert, média és párt támogatástól független olyan magyarokból alakulhat meg, akik a "közjó és az erkölcs nemes képviselőiként" - javadalmazás nélkül - vállalják ezt a nehéz, sok alázatot követelő feladatot.
Álláspontom szerint nem a hivatásrendi szervezetek, kamarák, területi önkormányzatok, vagyis a helyi és szakmai autonómiák és önkormányzatok "vezetőinek" kellene lehetővé tenni a beleszólást az ország ügyeinek intézésébe, hanem a "valódi" civileknek, tehát a köztestületi tagok soraiból kirostálva kellene kinevezni azt a személyt, aki nem korrumpálható. A fenti szervezetek többsége ugyanis a pártpolitika játékszere, s különösen a vezetők fertőzöttek nagyon a pénzhatalom kiszolgálásának vírusával.
        A jól megszervezett felsőház elősegítené a közvetlen demokrácia kifejlődését, sőt a jogállamiság megerősödését is szolgálhatná, de fontos lenne még az Alkotmányozó Nemzetgyűlés előkészítése miatt is.
        Rendkívüli helyzetben, rendkívüli megoldást!
Miután álláspontom szerint: nem történt rendszerváltás, így keresni kezdtem az utolsó legitim időszak képviselőit. Az 1938-as demokratikus választások után megalakult Országgyűlés alsó és felsőházi képviselői közül senkivel sem tudtam kapcsolatba kerülni, tudomásom szerint már senki sem él közülük.
Ám a jelenlegi politikai elit várható fasiszta hisztériája miatt, szerencsésebb is az üdvtörténeti jelentőségű 1956-os forradalomhoz visszanyúlni, amikor a valóban a legutolsó legitim magyar köztestületek(1994-től a köztestület=kamara) létrejöttek. Akkor a Nagybudapesti Központi Munkástanács irányította spirituálisan, de ténylegesen is az országot, egészen addig, amíg elnökét és helyettesét le nem tartóztatták. A jelenlegi hatalom, lépten-nyomon hivatkozik 1956-ra, de céljaiból és elveiből semmit nem valósított meg, sőt vadkapitalista rendszert vezetett be!
Nagy Erzsébet 1988-as beszédéből idézek: "Rövid ideig tartó kísérlet volt ez egy új Magyarország megteremtésére. De ez nem változtat azon, hogy 1956-ban egy új tipusú népuralom létrehozásáért folyó forradalom volt Magyarországon... Az ő tetteikből, hagyatékukból tiszta szándékaik megvalósulásából sarjadhat egyedül a magyar feltámadás!" Nekünk sem lehet más célunk, mint a magyar feltámadás. Ezért fel kell szólítanunk a nemzet egységét megtestesítő, 75 éves Rácz Sándort - mint az ország utolsó valóban elfogadott vezetőjét - hogy neki kell kineveznie a felsőházi civil köztestület tagjait. Az 1926. évi XXII tv.cikk szerint 40 tagot lehet kinevezés útján elfogadni. Ez a 40 fő a kinevezéssel, jogi, erkölcsi és politikai értelemben is törvényes felsőházi képviselővé válik, hiszen a hagyományos jogrend szerint létezik felsőház, csak a hatalombitorlók elfeledkeztek róla, éppen úgy mint a történelmi alkotmányunkról!
A mai válságos helyzetben, a magyarság államának megmentése érdekében, az 1956-os megszállókkal és kollaboránsokkal egyedüliként szembe szálló köztestület vezetőjeként RÁCZ SÁNDOR megszerezte azt a jogi és erkölcsi hatalmat, amely mint egykori quasi államfőt a kinevezésre őt feljogosítja.
De feljogosítja őt erre, az azóta eltelt években kimutatott erkölcsi tartása és államférfiúi bölcsessége is.
Rendkívüli helyzetben, rendkívüli megoldásokat kíván a történelem! RÁCZ SÁNDORNAK kötelessége az alkalmatlanná vált államfő szerepét átvenni, mert amíg a hatalom langyos vizeiben pancsol az alkalmatlan politikai elit, addig tönkre megy az ország, szétesik a nemzet és kipusztul a magyarság!
Német László sorai aktuálisabbak, mint valaha:
"Nem szeretem azokat, akik minden felelősséget a rossz politikusokra tolnak. Ha a magyar művelt osztálynak csak egy töredéke is igazán megtette volna a kötelességét, a mai politikusok nagy része nemcsak a parlamentből, de a ferencvárosi sörcsarnokból is kiszorult volna.... Állítom, hogy a példa hiányzik ebből az országból, s húsz igazi férfi ma is megmentheti a magyarságot..... De lesz-e húsz ember.....?"
Sokan fogják szememre vetni, hogy ezek megvalósíthatatlan és utópisztikus gondolatok. Pedig én bizton állítom, hogy a felsőház felállítása elindít egy olyan folyamatot, amelyet a hatalombitorlók nem tudnak többé megállítani, s agyonhallgatni sem lesz módjuk többé.

Dr Bene Gábor Sándor

 
Terembura:
 
Térképek:
 
A magyar nyelv:
 
Kutatások
 
Rovásírás
 
Magyar gyüjtőlapok
 
Tamana
 
ARVISURA
 
Magyar népmesék
 
Régi történetek:
 
Teremtéstörténet
 
Tudástár
 
Badiny Jós Ferenc
 
Szent Korona
 
Őskereszténység
 
AJÁNLOTT IRODALOM
 
Versek
 
Ezoterika
 
Új tud. felfedezések
 
Evolúció
 
Szótár
 
Matematika
 
Egészségünkért
 
Kiszely István
 
A turáni népek
 
Számláló
 
Freestat
freestat.hu
 
Magyar Tudástár Logo
 
Stat
 
Többnejűség
 
Mátra Televízió
 
Elektronikus könyvtár
 
Időkép
Felhőkép
 
Magyar viseletkészítés
 

Ne maradj le semmirõl, értesülj elsõ kézbõl a Selena Gomezzel kapcsolatos hírekrõl! Hat éve várja a látogatókat az oldal    *****    Református exmisszus-gyakornok, jégkorong, izomautók, rap zene. Igen, ez mind én vagyok! Hogyan? Nézz be és megtudod! :)    *****    Szeretsz írni? Lenne egy jó témád, amit megosztanál másokkal? Akkor kattints, és nyerj egy vendégposztot nálam! :)    *****    Kedveled Ian Somerhaldert? Odáig vagy a szépséges színésznõért, Nina Dobrevért? Kattints! Nem csak TVD rajongóknak!    *****    Szeretsz filmet nézni? Akkor itt a helyed! Nézz filmet facebook messengeren. Klikk ide!!!!    *****    MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER    *****    DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE! DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE!    *****    ***Egy blog. Egy lány. Egy élet.*** Ðzsí blogol. *G-PORTÁL KÖZÖSSÉGMENTÉS ugyanitt. Ha hiányzik a régi közösség.*BLOG***    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Nézz filmet facebook messengeren!!!! Klikk! Klikk!    *****    ONMYMIND \\ EGY ÁTLAGOS SRÁC BLOGOL MINDENRÕL AMI ESZÉBEJUT \\ ZENE, CIKKEK, KRITIKA? KATTINTS ÉS OLVASS MOST KEDVEDRE    *****    **********Rengeteg AKCIÓ! Vegyszermentes kozmetikmok és bio mosó és tisztítószerek, munkalehetõséggel! ***********    *****    OKTATÁS INGYENESEN az ASZTRO-suliban, Asztrológiai tanácsadás BECSÜLET KASSZÁS alapon! Fordulj hozzám bizalommal!    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Hírek a folytatásról - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed -    *****    LORDE * ISMERD MEG TE IS A ROYALS ÉNEKESNÕJÉT * LORDE * ISMERD MEG TE IS * LORDE * ISMERD MEG TE IS A ROYALS ÉNEKESNÕJÉT    *****    Re-Startoltunk! Egy SZEREPJÁTÉK, amelybe bármikor becsatlakozhatsz! Légy te is Hõs! Hõsregék RPG    *****    Nem értesz a CSS kódokhoz/nem tudod egyedül fenntartani oldalad/szeretnél egy társszerkesztõt? Írj nekem! - sakura-ec.gp    *****    ISMERD MEG A GYÖNYÖRÛ OSCAR-DÍJAS SZÍNÉSZNÕT, ALICIA VIKANDERT, AKI A 2018-AS TOMB RAIDER LARA COFTJÁT FOGJA ALAKÍTANI!    *****    "Céljuk fellelni az Egyesülés Pengéjének darabjait, és újra felemelni a Lidérckirályt."    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.