Hazaárulás

144. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
   (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
     a) súlyos hátrányt okozva,
     b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
     c) háború idején,
     d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével
követik el.
   (3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
     1. A hazaárulás jogi tárgyát a törvényhozó a célzat irányával megjelölve határozza meg. Ez a Magyar Köztársaság állambiztonsága és alkotmányos rendje, közvetlen tárgya pedig a Magyar Köztársaság függetlensége, területi épsége és alkotmányos rendje.
       a) Az ország függetlenségén a külső önállóságot kell érteni, amelynek lényege, hogy a Magyar Köztársaság saját államisággal bír.
       b) A területi épség a Magyar Köztársaság térségének sértetlenségét jelenti, amelyen az állami főhatalom érvényesül. Ez a terület a nemzetközi szerződésekben megállapított határok között lévő szárazföld, az ezen belül található belvizek és az ország között elterülő légtér.
       c) Az ország alkotmányos rendje (részletes magyarázat a 139. §-nál).
     2. A törvényi tényállás két olyan elkövetési magatartást határoz meg, amellyel a magyar állampolgár a külföldi kormánnyal, illetőleg szervezettel érintkezésbe bocsátkozik.
       a) Külföldi kormánnyal vagy szervezettel kapcsolat felvétele kétoldalúságot jelent. Be. fejezettnek akkor tekinthető a bűncselekmény, ha az elkövető szóban, írásban vagy más módon (közvetítő útján) kapcsolatba került a külföldi kormánnyal vagy szervezettel. Ha ez a magatartás meghiúsul mielőtt a kapcsolat létrejött volna, a cselekmény kísérlete állapítható meg.
       b) A kapcsolat fenntartása esetén az elkövető és a külföldi kormány vagy szervezet között az összeköttetés már létrejött, a kapcsolat folyamatos.
Az elkövetési magatartás aktív tevékenységet jelez, tehát a tényállás mulasztással nem valósítható meg.
A külföldi kormány fogalma részletes kifejtést nem igényel.
A külföldi szervezet fogalma már magyarázatra szorul. A külföldi szervezeten meghatározott célt szolgáló csoport és intézmény értendő. A külföldi szervezet lehet katonai, gazdasági, szociális, kulturális, politikai vagy bármely célja létrejött egység függetlenül attól, hogy a magyar állam azt hivatalosan elismerte vagy sem továbbá, hogy az nyíltan vagy titokban tevékenykedik. Egyetlen követelmény, hogy a szervezet az állam érdekeivel ellentétes érdekeket képviseljen.
     
     Szükséges megjegyezni, hogy a jogirodalomban a külföldi szervezet fogalmát illetően több fajta nézet alakult ki.
       a) Külföldi szervezet az ország területén kívül működő bármely szervezet, amely az említett érdekeket sértő cselekmény támogatására vagy megvalósítására alkalmas,
       b) az állam területén kívül működő szervezetről van szó, de feltétel, hogy az irányításában külföldi állampolgárok is részt vegyenek,
       c) határon belül lévő szervezet is ilyennek tekinthető, ha az külföldi.
     3. Tettesi minőségben a hazaárulás alanya csak magyar állampolgár lehet. Azonos megítélés alá esik a kettős állampolgár is. Felbujtóként vagy bűnrészesként nem magyar állampolgár is felelősségre vonható.
     4. Tényállási elemként szerepel a célzat, ezért a hazaárulás csak egyenes szándékkal követhető el. Az elkövetőnek tisztában kell lennie a tanúsított magatartás veszélyeztetésének lehetőségével és ezt a következményt kívánja is. A bűncselekmény alapesete immateriális delictum, megállapításához eredmény bekövetkezése nem szükséges, de a cselekménynek alkalmasnak kell lennie a cél megvalósítására.
A bűncselekmény befejezett a megjelölt magatartások tanúsításával.
A cselekmény fokozott társadalomra veszélyességére utal, hogy a (3) bekezdés az előkészületet is büntetni rendeli.
     5. A bűncselekmény minősítő körülményei
       a) Súlyos hátrány okozása
       b) Állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával elkövetett hazaárulás. Ekkor a magyar állampolgár a személyes bizalmon alapuló fokozott hűség kötelezettségét is megsérti.
       c) Háborún azon időszakot kell érteni, amikor az Országgyűlés által kinyilvánított hadiállapot fennáll, de ilyennek tekintendő a 137. § 9. pontja szerint az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély.
       d) Külföldi fegyveres erő Nagyobb létszámú felfegyverzett csoportot jelent külföldi részvétellel. A behívás az ország területén kívül tartózkodó fegyveres erőkre, az igénybevétel pedig a belföldön állomásozókra vonatkozik.
A bűncselekmény megnevezése (BK 1. szám)

144. § (1) hazaárulás bűntette
144. § (2) a) súlyos hátrányt okozó hazaárulás bűntette
144. § (2) b) állami szolgálat (hivatalos megbízatás) felhasználásával elkövetett hazaárulás bűntette
144. § (2) c) háború idején elkövetett hazaárulás bűntette
144. § (2) d) külföldi fegyveres erő behívásával (igénybevételével) elkövetett hazaárulás bűntette
144. § (3) 1. t. hazaárulás előkészületének bűntette
144. § (3) 2. t. háború idején hazaárulás előkészületének bűntette.

Hűtlenség

145. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
     1. A bűncselekmény jogi tárgya hasonlóan a hazaáruláséhoz, a Magyar Köztársaság függetlensége, területi épsége és alkotmányos rendje.
     2. Az elkövetési magatartások - kapcsolat felvétele és kapcsolat tartása - azonosak a hazaárulás elkövetési magatartásaival, de az elkövető részéről hiányzik az állam elleni célzat.
Az elkövetési magatartás egy elkövetési móddal bővül Az elkövető állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával való visszaélés. Ezért hűtlenség esetében a kapcsolat hivatalos jelleggel létesül, de az elkövető azt megbízatásához hűtlenül, a jogszerű kapcsolat rendeltetésével össze nem egyeztethetően érvényesíti.
A hűtlenség veszélyeztetési bűncselekmény, megvalósulásához eredmény nem szükséges. Be. fejezett, ha a hivatalos megbízatással visszaélve olyan kapcsolat létesül, amely a Magyar Köztársaság tényállásban írt érdekeit veszélyezteti.
     3. Tettes csak magyar állampolgár lehet, aki állami szerv szolgálatában áll vagy hivatalos megbízatást teljesít.
     4. A bűncselekmény alanyi elemeit illetően a hűtlenséget csak szándékosan lehet elkövetni. A megvalósulásához célzat nem szükséges. Az elkövetőnek azt kell felismerni, hogy visszaélésével a Magyar Köztársaság jelentős érdekeit - függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti és azt kívánja vagy abba belenyugszik.
Lényegében számos motívum és többfajta cél vezérelheti az elkövetőt a visszaélésben, csak egy nem, a bűncselekmény jogi tárgya veszélyeztetésének a célja, mert ez esetben a 144. § (2) bekezdés b) pontja valósul meg. A visszaélés nyomán a kapcsolat felvételének vagy fenntartásának alkalmasnak kell lennie a Magyar Köztársaság függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének a veszélyeztetésére. Ezért - álláspontunk szerint - e cselekmény egyenes szándékkal nem követhető el, amennyiben az elkövető előre látja a veszélyhelyzet kialakulásának a lehetőségét, s azt kívánja, úgy már erre irányuló magatartása a hazaárulás minősített esetét valósítja meg.
A hűtlenség tehát az eshetőleges szándékkal való elkövetés esete.
     5. Minősített esete A háború idején történő megvalósítást a törvényhozó szigorúbban rendeli szankcionálni (lásd a 144. §-ához fűzött magyarázat)
A bűncselekmény megnevezése (BK 1. szám)

145. § 1. t. hűtlenség bűntette
145. § 2. t. háború idején elkövetett hűtlenség bűntette.

Az ellenség támogatása

146. § (1) Aki háború idején a Magyar Köztársaság katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetőleg a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz, bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
     (2) Aki az ellenség támogatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
       1. E bűncselekmény jogi tárgya a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje és az állam biztonsága. (Az alkotmányos rend fogalmára lásd a 139. §-ához fűzött indokolást, 1. pont.) Közvetlenül sérti a tényállásban felsorolt érdekeket, az ellenséggel történő együttműködés útján vagy a saját, illetve szövetséges fegyveres erők elárulásával.
Közvetlen elkövetési tárgy az állam katonai ereje, amely magába foglalja a teljes haderőt, valamennyi fegyvernemet és ezek funkcionálásához szükséges hátteret is, például hadiipar.
       2. A törvényi tényállás három elkövetési magatartást tartalmaz.
       a) Érintkezésbe bocsátkozás,
       b) segítségnyújtás,
       c) saját, illetőleg szövetséges fegyveres erőknek való hátrányokozás.
Ellenség fogalma - az országgal hadiállapotban lévő másik állam, annak fegyveres ereje.
        a) Érintkezésbe bocsátkozás bármely kapcsolatfelvételt vagy fenntartást magában foglal és szükségtelen annak formája, gyakorisága továbbá az is, hogy abból az ellenségnek tényleges előnye származzon.
        b) Segítségnyújtás esetében nem követelmény az ellenséggel való kapcsolatba bocsátkozás és elképzelhető, hogy arról a másik fél nem is bír tudomással.
        c) A hátrányokozás a saját, illetve szövetséges fegyveres erők pozíciójának negatív irányba történő megváltoztatása, amely okszerűen és rendszerint együtt jár az ellenségnek való segítségnyújtással.
Mind a segítségnyújtást, mind pedig a hátrányokozást a konkrét tettesi cselekmény mindenirányú határának értékelésével lehet megállapítani figyelembe kell venni a politikai határokat, a fegyveres erők harcképességét, fegyelmi helyzetével kapcsolatos változásokat.
A segítségnyújtás és a hátrányokozás tevékenységgel és mulasztással, míg az érintkezésbe bocsátkozás aktív magatartással valósítható meg.
A három elkövetési magatartás között különbség áll fenn arra figyelemmel is, hogy mikor fejeződik be a bűncselekmény.
Az érintkezésbe bocsátkozás esetén a kapcsolatfelvétellel befejeződik a bűncselekmény. A segítségnyújtás esetében azonban a befejezettség megállapításához eredmény is szükséges. Az erre irányuló tevékenység abban az esetben értékelhető befejezett bűncselekményként, ha a segítségnyújtásból az ellenséges fegyveres erőnek előnye származott.
Ugyanez érvényes a hátrányokozásra is. E tevékenység esetében meghatározott eredmény, a hátrány bekövetkezésével válik befejezetté a cselekmény. Nem feltétele a befejezettségnek egyik magatartás esetében sem, hogy a Magyar Köztársaság katonai ereje ténylegesen gyengüljön, mert ezt az elemet a törvényhozó célzatként értékeli.
       3. Az ellenség támogatása - a törvényi tényállásból kitűnően - csak háború idején követhető el. Háború fogalmán a hazaárulásnál kifejtettek az irányadók.
       4. A törvényi meghatározásból következik, hogy a bűncselekmény alanya nemcsak magyar állampolgár, hanem bárki lehet.
A miniszteri indokolás kimondja, hogy a jogilag védett tárgy természete miatt az elkövetési kör nem korlátozódik a magyar állampolgárokra. A jogirodalomban létezik olyan álláspont is, mely szerint az ellenséges állam polgárát ki kell zárni ebből a körből, hisz őket a hűségesküjük saját államukhoz köti.
       5. A cselekmény csak szándékosan követhető el. A tényállásban célzatot is értékel a törvényhozó. Az elkövető célja a Magyar Köztársaság katonai erejének gyengítése. Az elkövetőnek tisztában kell lennie saját cselekményével, azzal, hogy az ellenséggel kerül kapcsolatba, magatartása következményeivel és éppen azért tanúsítja a magatartást, mert a cselekménye következményeit kívánja.
       6. A cselekmény fokozott társadalomra veszélyességére utal, hogy a törvényhozó a (2) bekezdésben az előkészületet is büntetni rendelte.
       7. Az ellenség támogatásának bűntette a 144. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott hazaárulás minősített esetéhez képest speciális, így e két bűncselekmény között látszólagos halmazat áll fenn.
A bűncselekmény megnevezése (BK 1. szám)

146. § (1) az ellenség támogatásának bűntette
146. § (2) § az ellenség támogatására irányuló előkészület bűntette.

Kémkedés

147. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
     (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést államtitok kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
     (3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
     (4) Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki - mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki - az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja.
       1. A bűncselekmény tárgya A Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, az állam biztonsága valamint fontos politikai, katonai, társadalmi vagy gazdasági érdeke.
Minden állam alapvető érdeke, hogy jelentős információk - állami akarat hiányában - ne jussanak külföldre. A tényállásban írt magatartás ezt az érdeket sérti. Az elkövetési tárgy lehet bármely adat, amely alkalmas a Magyar Köztársaság elleni felhasználásra. Ez lehet pl. egyébként ismert információk sajátos, célzatos rendszerezése, elemzése. Az adatok valóságtartalma és megjelenési formája is közömbös.
       2. A bűncselekményt megvalósító elkövetési magatartás hírszerző tevékenység végzése "a hírszerző tevékenység adatok megszerzését, gyűjtését és kiszolgáltatását jelenti külföldi kémszervezet részére. A hírszerzés több mint titkos adatszerző, adatszolgáltató tevékenység, magában foglalja az olyan tevékenységet is, mint például a hírszerző szervezet részére megfelelő személy felkutatása, kompromittálása, hírszerző rezidenturák működtetése." (1989. évi XXV. törvény 9. §-ának módosító rendelkezéséhez és az 1993. évi XVII. törvény 35. §-ához fűzött miniszteri indokolás).
A törvény az elkövetési tevékenység - a hírszerzés - egyes mozzanatait nem taglalja, hanem azt egységes folyamatnak tekinti. A hírszerzés olyan cselekménysorozat, amely az adatok megszerzésével kezdődik, gyűjtésével folytatódik, majd az adatok kiszolgáltatásával ér véget. A kiszolgáltatás történhet aktív és passzív formában egyaránt.

A hírszerző tevékenység végzése

       a) idegen hatalom, vagy
       b) idegen szervezet részére történik.
        a) Idegen hatalom a Magyar Köztársaságon kívüli bármely államhatalmat jelenti.
        b) Idegen szervezet külföldi állampolgárok által is irányított minden olyan szervezet, amely tevékenységét a határon kívül fejti ki. A szervezetnek nem szükséges katonai jellegűnek lennie, hanem bármely gazdasági, kulturális, szociális, illetve egyéb célokat megvalósító szervezet szóba jöhet, melynek akár csak részben is feladata a Magyar Köztársaság elleni tevékenység, egyszóval amelynek hírszerző jellege megállapítható. Felmerül mind a törvényi tényállás dogmatikai elemzése mind a praktikum ismerete folytán, hogy idegen szervezet működhet a magyar államhatárokon belül is.
A kémkedés immateriális delictum, megvalósulásához eredmény bekövetkezése nem szükséges.
       3. Állampolgárságra tekintet nélkül a bűncselekmény elkövetője bárki lehet.
       4. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, azonban az egyenes szándék mellett az eshetőleges szándékkal is megvalósítható a tényállás.
Az elkövető tisztában van a cselekményével, tudja, hogy az általa kiszolgáltatott adat a Magyar Köztársaság ellen felhasználható; az előre látott érdeksérelmet kívánja vagy abba belenyugszik. A törvényhozó célzatot nem kíván meg, a motívum is közömbös. Az elkövetés akkor is megállapítható, ha az elkövetőt nem politikai, hanem anyagi érdek motiválja.
       5. A magatartás minősített esete, ha a kémkedést államtitok kiszolgáltatásával követik el. Ez megvalósul, ha az idegen hatalom vagy idegen szervezet előtt az államtitok ismertté válik.
       6. A bűncselekmény szakaszai A bűncselekmény a hírszerző tevékenység végzésével befejezett. A jogi tárgy sérelmét ténylegesen a hírszerző tevékenység során összegyűjtött adatok átadása jelentené. A törvényhozó azonban előrehozza a büntetőjogi védelmet és a magatartást már az adatgyűjtéstől befejezetté nyilvánítja. A kísérlet tehát olyan esetekben állapítható meg, ha az elkövető megkezdi az adat megszerzésére irányuló magatartását, de nem jut hozzá azokhoz.
A cselekmény fokozott társadalomra veszélyessége miatt a (3) bekezdésben a törvényhozó az előkészületet büntetni rendeli.
       7. A (4) bekezdés szerint a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás elkövetésekor nem az előkészülettől elállás általános szabálya érvényesül, ugyanis nem elegendő az önfeljelentés, hanem együttes feltétel a külföldi kapcsolat teljes feltárása is.

A bűncselekmény megnevezése (BK 1. szám)

147. § (1) kémkedés bűntette
147. § (2) államtitok kiszolgáltatásával elkövetett kémkedés bűntette
147. § (3) kémkedés előkészületének bűntette

KÉRETIK AZONNAL A LEGSZÉLESEBB CÍMLISTÁN TERJESZTENI!
MINDENKINEK OTT A HELYE!
Gyereknek, lányoknak, asszonyoknak, fiúknak és férfiaknak, szépkorú hölgyeknek és uraknak.
VÉGVESZÉLYBEN A MAGYAR HAZA!!!
VÉGVESZÉLYBEN A SZENT KORONA!!!

Lengyel Károly
lengyel-k@freemail.hu