MI KÉSZÜL MAGYAR HONBAN?!
OLVASD MAGYAR ÉS GONDOLKODJ!
MAGYAR HAZÁBA
BÁRMILYEN IDEGEN KARHATALMI ERŐT BEHÍVNI HAZAÁRULÁS.
ENNEK SZÁNDÉKÁRÓL NYILVÁNOSAN BESZÉLNI IS BÜNTETENDŐ.
ILYEN TÖRVÉNYT MEGFOGALMAZNI TÖRVÉNYEN KÍVÜLI TETT.
EZ A RENDÉSZETI TÖRVÉNY
BELÁTHATATLAN KITERJEDÉSÉT VONHATJA MAGA UTÁN
A BÁRMILYEN NYÍLT ELLENÁLLÁSNAK,
AMIT EZÉRT A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
JELENLEG HATÁLYOS TÖRVÉNYEI
MINDEN ÁLLAMPOLGÁR SZÁMÁRA
KÖTELEZŐVÉ IS TESZNEK!
ERRE KELLETT A KÉTHARMAD?
LELKÜK RAJTA!!!

ALÁBB A HATÁLYOS TÖRVÉNYI HELY HIVATKOZÁSA:
Btk
144. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva,
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c) háború idején,
d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
1. A hazaárulás jogi tárgyát a törvényhozó a célzat irányával megjelölve határozza meg. Ez a Magyar Köztársaság állambiztonsága és alkotmányos rendje, közvetlen tárgya pedig a Magyar Köztársaság függetlensége, területi épsége és alkotmányos rendje.
a) Az ország függetlenségén a külső önállóságot kell érteni, amelynek lényege, hogy a Magyar Köztársaság saját államisággal bír.
b) A területi épség a Magyar Köztársaság térségének sértetlenségét jelenti, amelyen az állami főhatalom érvényesül. Ez a terület a nemzetközi szerződésekben megállapított határok között lévő szárazföld, az ezen belül található belvizek és az ország között elterülő légtér.
c) Az ország alkotmányos rendje (részletes magyarázat a 139. §-nál).
2. A törvényi tényállás két olyan elkövetési magatartást határoz meg, amellyel a magyar állampolgár a külföldi kormánnyal, illetőleg szervezettel érintkezésbe bocsátkozik.
a) Külföldi kormánnyal vagy szervezettel kapcsolat felvétele kétoldalúságot jelent. Be. fejezettnek akkor tekinthető a bűncselekmény, ha az elkövető szóban, írásban vagy más módon (közvetítő útján) kapcsolatba került a külföldi kormánnyal vagy szervezettel. Ha ez a magatartás meghiúsul mielőtt a kapcsolat létrejött volna, a cselekmény kísérlete állapítható meg.
b) A kapcsolat fenntartása esetén az elkövető és a külföldi kormány vagy szervezet között az összeköttetés már létrejött, a kapcsolat folyamatos.
Az elkövetési magatartás aktív tevékenységet jelez, tehát a tényállás mulasztással nem valósítható meg.
A külföldi kormány fogalma részletes kifejtést nem igényel.
A külföldi szervezet fogalma már magyarázatra szorul. A külföldi szervezeten meghatározott célt szolgáló csoport és intézmény értendő. A külföldi szervezet lehet katonai, gazdasági, szociális, kulturális, politikai vagy bármely célja létrejött egység függetlenül attól, hogy a magyar állam azt hivatalosan elismerte vagy sem továbbá, hogy az nyíltan vagy titokban tevékenykedik. Egyetlen követelmény, hogy a szervezet az állam érdekeivel ellentétes érdekeket képviseljen.
Szükséges megjegyezni, hogy a jogirodalomban a külföldi szervezet fogalmát illetően több fajta nézet alakult ki.
a) Külföldi szervezet az ország területén kívül működő bármely szervezet, amely az említett érdekeket sértő cselekmény támogatására vagy megvalósítására alkalmas,
b) az állam területén kívül működő szervezetről van szó, de feltétel, hogy az irányításában külföldi állampolgárok is részt vegyenek,
c) határon belül lévő szervezet is ilyennek tekinthető, ha az külföldi.
3. Tettesi minőségben a hazaárulás alanya csak magyar állampolgár lehet. Azonos megítélés alá esik a kettős állampolgár is. Felbujtóként vagy bűnrészesként nem magyar állampolgár is felelősségre vonható.
4. Tényállási elemként szerepel a célzat, ezért a hazaárulás csak egyenes szándékkal követhető el. Az elkövetőnek tisztában kell lennie a tanúsított magatartás veszélyeztetésének lehetőségével és ezt a következményt kívánja is. A bűncselekmény alapesete immateriális delictum, megállapításához eredmény bekövetkezése nem szükséges, de a cselekménynek alkalmasnak kell lennie a cél megvalósítására.
A bűncselekmény befejezett a megjelölt magatartások tanúsításával.
A cselekmény fokozott társadalomra veszélyességére utal, hogy a (3) bekezdés az előkészületet is büntetni rendeli.
5. A bűncselekmény minősítő körülményei
a) Súlyos hátrány okozása
b) Állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával elkövetett hazaárulás. Ekkor a magyar állampolgár a személyes bizalmon alapuló fokozott hűség kötelezettségét is megsérti.
c) Háborún azon időszakot kell érteni, amikor az Országgyűlés által kinyilvánított hadiállapot fennáll, de ilyennek tekintendő a 137. § 9. pontja szerint az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély.
d) Külföldi fegyveres erő Nagyobb létszámú felfegyverzett csoportot jelent külföldi részvétellel. A behívás az ország területén kívül tartózkodó fegyveres erőkre, az igénybevétel pedig a belföldön állomásozókra vonatkozik.
A bűncselekmény megnevezése (BK 1. szám)
144. § (1) hazaárulás bűntette
144. § (2) a) súlyos hátrányt okozó hazaárulás bűntette
144. § (2) b) állami szolgálat (hivatalos megbízatás) felhasználásával elkövetett hazaárulás bűntette
144. § (2) c) háború idején elkövetett hazaárulás bűntette
144. § (2) d) külföldi fegyveres erő behívásával (igénybevételével) elkövetett hazaárulás bűntette
144. § (3) 1. t. hazaárulás előkészületének bűntette
144. § (3) 2. t. háború idején hazaárulás előkészületének bűntette.

És most lássuk miért a fenti idézet!

Ne oszlasson Budapest utcáin szlovák és román rendőr!
2010.11.11 jobbik.hu

Volner János mai sajtótájékoztatóján a rendészeti törvény módosítása kapcsán arról beszélt, hogy minden magyar állampolgár érdeke az, hogy külföldi karhatalmi erők ne lehessenek bevethetők Magyarországon. Ezért arra kért minden jóérzésű magyar embert, hogy pártállástól függetlenül csatlakozzanak november 16-i, 18 órai demonstárciójukra, melyet a Károlyi szobor előtt tartanak.

Volner János mai sajtótájékoztatóján az Országgyűlés Rendészeti és Rendvédelmi Bizottságának ma tartott üléséről is beszámolt, melyen 14 jobbikos módosító javaslatból csupán egyet fogadtak el, az is egy fatális elírás kijavítása volt. Pintér Sándor belügyminiszter ugyanis nem a Terrorizmust ellátó, hanem a Terrorizmust elhárító központot fogja irányítani a jövőben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés elfogadott egy olyan rendészeti törvényt, mely kimondja, hogy külföldi karhatalmi erők korlátozás nélkül, akár tömegoszlatásra is bevethetők Magyarországon. Ezért arra kért minden jóérzésű magyar embert, hogy pártállástól függetlenül csatlakozzanak november 16-i, 18 órai demonstárciójukra, melyet a Károlyi szobor előtt tartanak.
barikad.hu - jobbik.hu

Ferencváros, 2010. november 11.
Lengyel Károly