KELEMEN JÓZSEF
JAVASLAT A TRIANON ÚJRAÉRTÉKELÉSE KONFERENCIÁHOZ

A békediktátum, mint a tudatosan előkészített, nyereségvágyból és erőszakosan (88 éve!) elkövetett BŰNCSELEKMÉNY egyik legsúlyosabb (ha nem a legsúlyosabb!)
k ö v e t k e z m é n y e, hogy
a Kárpát-medence szerves környezeti kapcsolatai szétestek: természeti és földrajzi egysége megbomlott, a század végére végsőkig kihasználták. Az ökológiai hanyatlás állapotába került Európa páratlan szubrégiója.

1920. június 4-én, a versailles-i Trianon palotában aláírt békediktátum folytán a Kárpát-medence környezetbiztonsági kockázata jelentősen megnőtt. A természeti és földrajzi egység szétdarabolásával együtt azonban az emberi felelősség is szétdarabolódott: az addig egy kéz igazgatta mező- és erdőgazdálkodás, a folyamszabályozás, és általában az egész vízgazdálkodás, az energia- és ipari termelés, a kereskedelem és a szállítás a békediktátummal megszűnt.
A Kárpátok (különösen az Északkeleti-Kárpátok) erdeinek esztelen pusztítása, az elkerülhetetlen folyószabályozások és mocsárlecsapolások, a mező-, erdő- és vízgazdálkodás egységének felbomlása, valamint a felszíni vizek, a levegő és a termőföld egyre növekvő szennyezése miatt a Kárpát-medence ökológiai egyensúlya sérülékenyebb lett. A légkör egyértelmű felmelegedése miatt bekövetkező éghajlati változások, és annak hatásai tovább gyengítik a Kárpát-medence környezeti biztonságát.

Nem akarom a jelenlegi helyzetet dramatizálni! Azonban, azon információk szerint, amelyeket a KÖZÉP-EURÓPA KLUB főtitkáraként kapok, úgy becsülöm, hogy a Kárpát-medence népeinek, nemzeteinek még kb. egy évtized áll rendelkezésére, hogy elfelejtsék régi vitáikat, és hozzálássanak az egész szubrégióra kiterjedő együttműködéshez, hogy megjavítsák az emberi életteret, hogy visszaállítsák a Kárpát-medence megbomlott ökológiai egységét. Ha egy ilyen, az egész Kárpát-medencét átfogó partneri viszony a következő tíz éven belül nem jön létre, attól tartok, hogy leküzdésük később már meghaladja az emberi képességeket.

Különösen most kell komolyan venni ezt a figyelmeztetést, mert ma már ismert, hogy a légkör globális felmelegedése a klímarendszer szerkezetét lokális, regionális és globális szinten egyaránt átalakítja (pl. a klímaövek elcsúsznak), aminek következtében megváltoznak az éghajlati feltételek itt, a Kárpát-medencében is.

A globális éghajlatváltozás felülírja a trianoni békeszerződést (is)!
Az idő sürget!
Azon kell tehát munkálkodnunk, hogy a Kárpát-medence (mint természeti és földrajzi egység) teljes ökológiai rendszerében mielőbb helyreálljon a megbomlott egyensúly.

A Kárpát-medence válaszút előtt áll!

Vajon képesek leszünk-e arra, hogy - felismervén a Kárpát-medence népeinek egymásra utaltságát és együvé tartozását - most először, igazán egymásra találjunk? Vagy Európa egyedülálló szubrégiója ismét a politkusok hataloméhes marakodásának színhelyévé és a tőkés társaságok szabad prédájává válik.

Az elmúlt évek szomorú tapasztalatai is - mint például a tiszai árvizek, majd pedig a 2000 januárjában történt tiszai cianidszennyezés - vagy most, a Rosia Montana Gold Corporation nevű kanadai-román vegyes vállalat Verespatakra (a Maros vízgyűjtő területére) jelentős cianid- szennyezéssel járó technológia alkalmazásával tervezett külszíni aranybányászati beruházás, és a Tournigan Gold Corporation nevű kanadai vállalat Szlovákiába, Körmöcbányára tervezett aranybányászati beruházás határokon átnyúló környezeti kockázatairól és a Kárpátok erdeinek tarvágásairól naponta érkező hírek, most pedig, amikor jelen levelemet írom, Borsabányán (Romániában), a nagy esőzések következtében ismét átszakadt a zagytározó gátja, és nehézfémeket tartalmazó zagy került a Csiszla-patakba, amelynek vize a Visó folyón keresztül a Tiszába ömlik, különös módon mutatnak rá egymástól való függőségünkre, egymásrautaltságunkra és az együttműködés sürgető szükségességére itt, a Kárpát-medencében.

88 évvel a trianoni békeszerződés aláírása után, ma már mindenki számára világos, hogy a szubrégió természeti, földrajzi és kulturális széttagoltsága veszélyezteti a jelen és a jövő nemzedékek jogosan elvárt életminőségét és biztonságát.

Ezért a Kárpát-medencében élő népek, nemzetek közös történelmi gyökereire, a természettel való együttélésük évszázados tapasztalataira épülő szolidaritására és összefogására, a tudományágak együttműködésére, a civil társadalom, a tudományos, politikai és kulturális élet, a történelmi egyházak képviselőinek az eddiginél hatékonyabb közös tevékenységére, a térség természeti és földrajzi viszonyainak alapos ismeretére támaszkodó összehangolt, sürgős cselekvésre van szükség ahhoz, hogy közösen megteremtsük és megőrizzük a Kárpát-medence környezeti biztonságát.

Századunk, a XXI. század egyik legnagyobb kihívását feladatát jelenti a végsőkig kihasznált, az ökológiai hanyatlás állapotába került Kárpát-medence természeti és földrajzi egységének a helyreállítása és megőrzése, amely nemcsak Közép-Európa, de egész Európa békéjét, gazdasági és kulturális felvirágoztatását fogja szolgálni.

Csakis egy új, a nemzetek közötti párbeszédre és szolidáris együttműködésre épülő regionális megállapodás jelentheti a nagyhatalmi befolyástól mentes Kárpát-medence jövőjét.
Ha ez megvalósulna, akkor 88 év után ismét visszaállna a harmónia, és megvalósulna a mai életnél minőségileg jobb, emberhez méltóbb élet a Kárpát-medencében, és akkor ez a térség Európa közepe lenne, nem csak földrajzi értelemben.

A feladat azonban nagyobb horderejű, és sok tekintetben igényesen szakmaibb annál, semhogy a megoldás csak politikusokra bízhatnánk. Ezért az itt élő népek értelmiségi legjobbjainak kell összeülniük és megállapodásra jutniuk egymással egy közös Kárpát-medencei kultúra megteremtése dolgában.

A feladat előkészítésében és kidolgozásában j e l e n t ő s szerepet kell, hogy (fel)vállaljon a Magyarok Világszövetsége is.

Ebben a munkában partner lesz a - mint kezdeményező, és a témában már több, de kiemelten a környezet biztonságát kutató területen elismert "programgazda" - KÖZÉP-EURÓPA KLUB.

Várjuk a Magyarok Világszövetsége megkeresését a közös program megfogalmazása érdekében.

Javaslataim:

1./ A Magyarok VII. Világkongresszusa alkalmából megrendezett tudományos nemzetközi konferenciákon elhangzott előadások (és hozzászólások) mindegyikét - a bemutatott képi anyaggal együtt - helyezzék el az interneten.
Az így megismerhető/hasznosítható hatalmas és jelentős, több évtizedes kutatói munkák eredményei hozzájárulnának az ismeretek bővítéséhez, a múltunk, jelenünk jobb megismeréséhez, és fontos "eszközei" lehetnek küzdelmünkhöz, a magyar nemzet megmaradása, és a Kárpát-medence jelen és jövő nemzedékeinek megmentése érdekében.

2./ A Magyarok VII. Világkongresszusa Állásfoglalásában külön, és kiemelt hangsúlyt kapjon
a./ a békediktátum következményeként megbomlott Kárpát-medence természeti és földrajzi egységének halaszthatatlan helyreállítása, amelyben fontos szerepet vállal a Magyarok Világszövetsége.
b./ a békediktátum államhatáraival szétszabdalt Kárpát-medence népei, nemzetei - az ezer év 30 nemzedékének élete egész munkájának eredményei és a XXI. szádi egymásrautaltságuk okán is! - egyesülniük kell, a megmaradásuk, a jövő nemzedékek megmentése érdekében.

3./ A trianini békeszerződés mint tudatosan előkészített, nyerségvágyból és erőszakosan elkövetett BŰNCSELEKMÉNY (amely emberiség elleni bűntettnek minősíthető!) tagadása, legyen üldözendő és büntetendő!

4./ A Magyarok Világszövetsége gondozásában és kezelésében létesüljön TRIANON dokumentum- és levéltár, hogy nemcsak magyar nemzet, de a világ minden nemzete számára elérhető információk álljanak rendelkezésére, hogy megismerhessék azt a "békeszerződést", amelyről Henri Pozzi a következőket írja:
Soha eddig kényszerbéke nem volt durvább. Soha erőszakosabb az állásfoglalásban, soha esztelenebb a rombolásban, soha feledékenyebb a történelem tanulságaival szemben. Soha alkalmasabb a gyűlölködés előidézésében. Soha a történelemnek nem volt még egy ilyen torz békéje, mint a 'jóvátétel és ésszerűség' 1920-i békéje." ." (H. Pozzi: A háború visszatér 189. old. 5. bek.)

5./ Szükséges a békediktátum okait és következményeit vizsgáló/elemző nemzetközi bizottság felállítása, amely bizottság kimondja azoknak az államoknak a bűnösségét és felelősségét (is), amelyeknek minden információ és eszköz rendelkezésére állt ahhoz, hogy igazságot szolgáltassanak Magyarországnak, és visszaállítsák a barbár módon szétdarabolt Kárpát-medence egységét, hogy helyreálljon a Kárpát-medence (mint természeti és földrajzi egység) teljes ökológiai rendszerében a megbomlott egyensúly.

Legyen elérendő cél: a történelmi MAGYARORSZÁG népeinek teljes rehabilitálása, s az elszenvedett 88 év anyagi, erkölcsi, és mindenféle kárainak rendezése, megtérítése.

Kelemen József
főtitkár
KÖZÉP-EURÓPA KLUB