Tisztelt Kuruc! Nagy vonalakban én is követtem a holokausztról szóló vitákat. Bármennyi tényt és érvet vonultattak fel a vitázók, az igazi tétről alig esett szó.

Azt egyre több ember sejti, hogy a holokauszt csak jövedelemforrás. Horn Gábor óta tudni kötelező, hogy a holokauszt áldozatai bárkik lehetnek. És ha már minden közvetlen érintett meghal, a kárpótlás igénye fent fog maradni, mert újabban a ,,megrázkódtatás” is öröklődik gyerekekre, unokákra, dédunokákra stb. Tehát a holokauszt áldozatainak leszármazottai vég nélkül jogosultak lesznek a kárpótlásra, amire felmenőik ,,szenvedésének” génjeikben való tovább élése folytán lesznek jogosultak. Éppen ezért jelent egyes "áldozatok” számára prioritást a holokauszt valódisága. Mert ha bebizonyosodna, hogy az egészet csak a második világháború győztesei találták ki, és nem semmisítettek meg millió számra zsidókat a német lágerekben, milyen jogon igényelhetnének maguknak kárpótlást.

Az elmúlt évtizedekben soha nem volt ennyire fajsúlyos kérdés a holokauszt. Akkor vált fontos kérdéssé, amikor a közvetlen ,,érintettek” lassan kihalnak, és magukkal viszik a kárpótlásra való jogosultságot is. De van ennél egy fontosabb szempont is. Ha bebizonyosodna, hogy a holokauszt olyan formában nem történt meg, amely alapján a kárpótlásokat az ,,érintetteknek” kifizették, abból következne, hogy a kárpótlásként kifizetett pénzeket törvénytelenül igényelték és kapták, így jogilag kötelezni lehetne őket azok visszafizetésére – kamatostul. E kettőből, de főleg az utóbbiból következik, hogy a holokauszt ténye nem lehet vita tárgya, mert annak súlyos anyagi következményei lehetnek az ,,áldozatokra” nézve. A Btk. 269/C törvénynek ez volt az egyetlen célja. Büntethetővé tenni egyesek jogának megkérdőjelezését a kárpótlás címén, az adófizetőkkel megfizettetett jövedelemhez, illetve mentesülni a már kifizetett összegek visszaigénylésétől. És mivel más célja ennek a törvénynek nem lehetett, mint a megfélemlítés, a törvényt hozók megvalósították azt, amit a Btk. 261. § (1) a) és b) pontja terrorcselekménynek nyilvánít.

261. § (1) Aki abból a célból, hogy

a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,

b) a lakosságot megfélemlítse,”

A ,,holotörvény” nem mellesleg ellentétes az Alkotmánnyal is:

,,61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.”

Az Alkotmány, a véleménynyilvánítást nem köti a tények bizonyítottságához. Kijelenthetem pl., hogy a Föld mozdulatlan, és a világ forog körülötte. Ez is egy vélemény. Ugyanez érvényes a holokausztra. Kijelenthetem – és ki is jelentem –, hogy a holokauszt nem történt meg úgy, hogy hivatkozási alap lehessen a zsidók tíz-, vagy százezereinek kárpótlásához, korábban, most és ,,mindörökké”. Mivel az Alkotmány, mint alaptörvény magasabb szintet képvisel, mint a Btk., a Btk 269/C §-sának alkalmazása alkotmányellenes. Mikor ezt (Btk. 269/C) a törvényt meghozták, azzal is sértették az Alkotmányt, mivel alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett tevékenykedhetnek csak szabadon a magyarországi pártok:

,,3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.”

Ennyi az, ami hiányzott a holokauszt megtörténtét boncolgató vitából. Ha ezt szóvá teszik a felek (az áldozatok oldaláról ez hiba is lett volna), akkor az egész vita alapból dőlt volna el a holokauszt-cáfolók javára. Mert éppen az volt és mai az a tétje az egésznek, hogy kapjanak-e a jövőben is az ..áldozatok” felmenői kárpótlás címén állami pénzeket, miközben az emberek egyre nagyobb többsége egyik napról a másikra él. Ennyit megért volna ez az apróság. Ha nem merik a Btk-val az embereket terrorizálni, akkor a holokauszt ingatag marad. Így meg marad a kuss. Az, amit Molnár Ferenc a Pál utcai fiúk c. regényében einstandnak nevez. Ahol a jog természete kellően láthatóvá vált, amikor Nemecsek Ernő ezeket a szavakat mondta a színes golyókat a kezéből Pásztornak: „Kérem, ehhez maguknak nincs joguk.”. A Pásztor pedig rákiáltott: Nem hallottad, hogy einstand?

A Btk. 269/C törvénybe iktatásával ezt kiabálták oda az embereknek, a kor nyelvén. Molnár Ferenc definícióját is adta ennek a szónak ott helyben, a könyvében: ,,Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.”.

Az a tény, hogy a Fidesz nem vette ki a Btk-ból a holotörvényt, hanem kiegészítette, az nem jelent mást, hogy a lólábat igazgassák egy kicsit vissza a takaró alá, mert úgy nagyon kilógott, ahogy Mesterházyék a Btk-ba tetették.

Romek Károly