SARS, madárinfluenza, nyugat-nílusi vírus

A hivatalos szervek mostani stratégiája nagyon hasonló ahhoz, ami 1976-ban történt: közegészségügyi szükségállapot kihirdetése, valamint annyi vírusellenes gyógyszer és oltóanyag felhalmozása, amennyire a fertőzés tömegessé válása esetén szükség lehet.

Emlékezzünk csak: nem is olyan régen a SARS vírussal, majd a madárinfluenzával és a nyugat-nílusi vírussal riogattak bennünket – utólag tudjuk, hogy gyakorlatilag alaptalanul. Az utolsó két valódi járvány, amely az Egyesült Államokat sújtotta, az ázsiai influenza (1957-58) és a hongkongi influenza (1968-69) volt. Kérdéses, hogy a mostani sertésinfluenzát mennyire kell komolyan venni...

Dr. David Williams, ismert amerikai orvos-szakíró felidézi a SARS példáját. Mivel a betegséget vírus okozta, nem létezett rá megfelelő orvosi kezelés. A fertőzött személyeket elkülönítették, vírusellenes gyógyszert (ribavarin) és szteroidokat adtak nekik. Bár a fertőzés meglehetősen súlyosnak számított, a halálesetek zöme az érintettek általános rossz egészségi állapota vagy meglévő más betegségük miatt következett be. Világméretekben több mint 2700 megbetegedést és mintegy 100 halálos áldozatot regisztráltak.

A legfontosabb tudnivalók

Lássuk először a sertésinfluenzával kapcsolatos, legfontosabb tudnivalókat, egy népszerű amerikai orvosi tanácsadó honlap, az AskDrSears.com összefoglalásában:

• Jelenleg nem létezik az embereket érintő sertésinfluenza elleni oltás, eddig csak a sertések számára fejlesztettek ki oltóanyagot.

• Az influenza ellen jelenleg használatos oltás nem véd a sertésinfluenzától.

• Vannak vírusellenes gyógyszerek, amelyeket az orvosok igazolt betegség esetén egyévesnél idősebb gyerekeknél és felnőtteknél alkalmazhatnak.

• A sertésinfluenza tünetei azonosak az ismert influenzatünetekkel. Egyelőre nem lehet tudni, mi a tényleges oka annak, hogy a Mexikóban észlelt megbetegedések a megszokottnál több halálos áldozattal jártak.

• A jelenleg észlelt sertésinfluenza vírustörzs egyaránt tartalmazza a humán influenza, a madárinfluenza és kétféle sertésinfluenza genetikai kódját.

Az amerikai hivatalos tanácsok a következők: ha ön influenzaszerű tüneteket észlel önmagán, maradjon otthon; ha köhög vagy tüsszög, takarja el a száját, gyakran mosson kezet, és értesítse orvosát. Kérje meg, hogy végezzék el önnél is a sertésinfluenza tesztet olyan időpontban, amikor mások nem tartózkodnak a rendelőben, nehogy őket is megfertőzze.

A már idézett Williams doktor hangsúlyozza: bármilyen fertőző betegségről legyen is szó, a járvány terjedésének megakadályozására nincs hatékonyabb eszköz, mint az elkülönítés. Vagyis érdemes kerülni a nyilvános helyeket. Felesleges megrohanni az üzleteket és otthon úgy bespájzolni, mint ha a harmadik világháború kitörése fenyegetne, néhány hétre, legfeljebb 3 hónapra elegendő, korlátozott készleteket azonban élelmiszerből, vízből és a legfontosabb gyógyszerekből érdemes tartalékolni. Hozzáteszi: itt is igaz lehet a bölcsesség: várd a legjobbat, de készülj a legrosszabbra.

Egyszerűen mosson kezet!

Egy másik amerikai orvos, dr. Jay N. Gordon sokatmondó címet adott írásának: „Egyszerűen mosson kezet!” Ebből is kiderül, hogy az amerikai orvos nem lát okot nagyobb aggodalomra. Kifejti, hogy az influenzavírusok, különösen azok, amelyek nemrég bukkantak fel, veszélyesebbnek tűnnek, mint amilyenek valójában. Az amerikai hivatalos szervek és a média 50-50%-os esélyt ad arra, hogy bárki megfertőződjön. Ezzel azt sugallják, hogy sok influenzás beteg végül a kórházban fog kikötni, és meghalhat. Valójában azonban a tényleges veszély kicsi, írja az amerikai orvos, és hozzáteszi: nem nagy az esély arra, hogy ön megkapja ezt a betegséget, és még kisebb az esélye annak, hogy önnél vagy valamelyik családtagjánál ez komoly következményekkel járjon. Ha az újságszerkesztőket nem a szenzációhajhászás vezetné, akkor a sertésinfluenzával kapcsolatos hírek nem a címlapra, legfeljebb a 20. oldalra kerülnének – írja az amerikai orvos.

Dr. Gordon szerint a sertésinfluenza gyakorlatilag nem jelent veszélyt, és kétségtelen az is, hogy több tízezer ártalmatlan, diagnosztizálatlan eset létezik a világon. (A legfrissebb hírek szerint az eddigi áldozatok közül csak 8 embernél igazolták, hogy halálukat az új vírus okozta! – a szerk.) Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a média, a kormányhivatalok és a gyógyszergyártók eltúlozzák a történtek tényleges súlyát. Jelenleg egyetlen gyógyszert, a Tamiflut ajánlják a sertésinfluenza ellen, miközben ebben a konkrét esetben a hatását még nem igazolták. Egy dolog viszont biztos: az emberek megrohanták a gyógyszertárakat, hogy Tamiflut vásároljanak.

Malária: napi 3 ezer halott

A Natúrszigeten már többször idézett amerikai orvos szakíró, dr. Mercola felhívja a figyelmet: miközben a szakértők még azon is vitatkoznak, mennyire súlyos az új vírustörzs által okozott veszély, még az eddigi megbetegedésekről sincsenek megbízható adatok. Azt sem lehet tudni, hogy az új vírus mutálódik-e, vagyis bizonytalan, hogy a későbbiekben nagyobb vagy kisebb fenyegetést jelent-e számunkra.

Mercola doktor ugyancsak emlékeztet a sertésinfluenza már említett, 1976-os megjelenésére. Tudjuk, hogy az események akkor masszív oltási kampányba torkolltak, sokan megbénultak az oltástól, és 25 ember halálát is igazolták az oltás következtében. Több száz „oltási áldozatnál” kialakult a Guillain-Barré szindróma (gyengeséget, bénulást okozó idegrendszeri betegség – a szerk.), még egészséges huszonévesek is paraplégiások (alsó vagy felső végtagi kétoldali bénulás – a szerk.) lettek. Összegezve: többen haltak meg a sertésinfluenza elleni oltástól, mint magától a sertésinfluenzától!

Lehet ugyan riogatni az embereket az új járvány veszélyével, de emlékezzünk rá, hogy Bush elnök annak idején azt jósolta: a madárinfluenza 2 millió amerikai áldozatot szed majd. Dr. Mercola ezt másként látta, és megírta könyvét, amelynek már a címében „hírlapi kacsának” minősítette a madárinfluenzát. A kötet a New York Times bestseller listájára került.

A bakteriális „felülfertőződés” ma már kisebb veszélyt jelent

Az amerikai orvos szakíró leszögezi, hogy a most felbukkant influenzatörzzsel korábban senki nem találkozott, az sem emberi, sem állati megbetegedést nem okozott. Kifejti, hogy az összes jelenlegi H1N1 influenzavírus az 1918-as járványt kiváltó vírusból származik. Az a tény, hogy az influenza elleni oltások hol működnek, hol nem, éppen a mutációk következménye. Ezért nem létezik oltás a jelenlegi hibrid vírustörzsre.

Felhívja a figyelmet dr. Mercola egy fontos tényre. Tudjuk, hogy az 1918. évi járvány másfél esztendő alatt világszerte 50-100 millió áldozatot szedett. Ezt azonban nem maga az influenza okozta, hanem az, hogy az influenzás betegek „felülfertőződtek” a Streptococcus pneumoniae baktériummal. Modern világunkban azonban a vírusfertőzést kísérő bakteriális szövődményeket sokkal könnyebb megfelelően kezelni, ezért az új járvány – ha lesz egyáltalán – jóval kisebb veszélyt jelent számunkra.

Mercola doktor idézi Paul Ewald evolúciós biológust, aki a madárinfluenza járvány idején az Esquire magazinban rámutatott: ahhoz, hogy a madárinfluenza az embereket fenyegető járvánnyá váljék, a vírustörzsnek egyszerre nagyon virulensnek és könnyen terjedőnek kell lennie. Ugyanez ma is igaz a sertésinfluenzára. Napjainkban természetesen egészen mások az életkörülmények, mint amilyenek az I. világháború végnapjaiban voltak a legyengült frontkatonák esetében. Ami pedig a közelmúltban a madárinfluenzát járványossá tette, az éppen a kelet-ázsiai zsúfolt, nem éppen higiénikus csirkefarmok, vágóhidak és piacok világa.

Emlékszünk az érintett állatok – Ewald szerint teljesen feleslegesen történt – tömeges elpusztítására. Valójában elegendő lett volna, állítja a kutató, ha az állatokkal közvetlenül érintkező, legveszélyeztetettebb embereket oltják be. 2003 óta a milliók halálát jósoló előrejelzések ellenére, világszerte mindössze 257 haláleset történt a H5N1 madárinfluenza vírus miatt. Ez a szám annyira elenyésző, hogy utólag tudjuk: nem volt mitől félni. Például annak a valószínűsége, hogy az elmúlt 5 évben önt villámcsapás sújtotta volna, sokkal nagyobb, mint annak a kockázata, hogy a madárinfluenza áldozatául essen. Ez nem tréfa, hiszen egyetlen esztendő leforgása alatt, 2004-ben 1170 ember halt meg villámcsapástól a világon...

Nézzük a mexikói adatokat. Bár kezdetben mintegy 1300 fertőzöttről beszéltek, de közülük végül is csak minden harmadik bizonyult valóban betegnek, és mint említettük, mindössze 7-en haltak meg a sertésinfluenzától. Amerikában 40, Kanadában 6, Spanyolországban 1 esetet diagnosztizáltak, de egyik beteg sem halt bele a betegségbe.

Ami a kezelésre alkalmas Tamiflut illeti, 2007-ben az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Hivatal (FDA) 1800 esetben vizsgálta az orvosok által jelentett mellékhatásokat. A Tamiflu leggyakoribb mellékhatásai: hányinger, hányás, hasmenés, fejfájás, szédülés, fáradtság, szédülés – éppen azok a tünetek, amelyeket az emberek influenza esetén el szeretnének kerülni. Vannak azonban súlyosabb „mellékhatások” is: görcsök, eszméletvesztés, pszichiátriai problémák. Japánban 2007-ben megtiltották a Tamiflu rendelését gyermekek számára, miután a gyógyszer alkalmazása következtében 14 halálesetet regisztráltak.

Ne feledjük: hivatalos adatok szerint ez a készítmény mindössze arra való, hogy 1-1,5 nappal lerövidítse az influenza tüneteinek fennállását. Ugyanakkor tény, hogy egyes betegeknél a Tamiflu szedése fokozta a másodlagos bakteriális fertőzések kockázatát. Emlékezzünk csak, éppen a bakteriális felülfertőződés okozta sokmillió beteg halálát 1918-ban.

Van itt egy nagyon izgalmas kérdés. Honnan a csudából, a poklok melyik bugyrából bukkant föl a rejtélyes, új állati-emberi vírus? Egyre többen kérdőjelezik meg a vírus természetes eredetét, és lehet, hogy okkal teszik. Ha viszont nem a természet hozta létre, akkor ki és miért állította elő?

A Baxter fertőzött vakcinája

Néhány hónapja derült fény arra, hogy a Baxter amerikai gyógyszergyár ellen vizsgálat indult, amiért az ország 18 különböző pontjára szállított, influenza elleni oltása a halálos madárinfluenza vírussal volt fertőzött. Egyes feltételezések szerint szándékosan idéztek elő járványveszélyt – annál is inkább, mert a vírusok tartására és szállítására vonatkozó rendkívül szigorú előírások miatt ilyen „hibát” gyakorlatilag lehetetlen elkövetni.

A H5N1 madárinfluenza vírus cseppfertőzéssel nehezen terjed. Ha azonban kombinálják a humán influenza vírussal, a végeredmény könnyen terjedő, erős vírus, akár halálos biológiai fegyver lehet. Beláthatatlan következményekkel járt volna, ha ez a víruskombináció eljutott volna az emberekhez.

Az 1977-ben „orosz influenza” néven elhíresült járvány egyes kutatók szerint laboratóriumban előállított vírusnak volt „köszönhető”.

Van más riasztó példa is. Mint dr. Mercola megemlíti, a Bayer a 80-as évek közepén több millió dollár értékben adott el véralvadásgátló gyógyszereket ázsiai, latin-amerikai és egyes európai országokban, még az után is, hogy egy csehországi ellenőrzés során kiderült: a szóban forgó injekciók AIDS-vírussal fertőzöttek.

Természetesen erkölcsi szempontból elképzelhetetlen, hogy egy gyógyszergyár fertőzött vakcinákat értékesítsen, de nem állítható, hogy biztosan lehetetlen. Hiszen ez már nem egyszer megtörtént...

Mit gondolnak, teszi fel a kérdést Mercola doktor, melyik gyógyszergyártóra bízta a WHO a mexikói sertésinfluenza elleni oltóanyag előállítását? A Baxterre! Pedig még alig száradt meg a tinta a gyógyszergyár ellen folytatott vizsgálat iratain...