Nyílt levél Sólyom László részére
2010. május 13. 02:05:45 Neményi.net

Sólyom László Úr
A Magyar Köztársaság Köztársasági Elnöke

Másolatot kap:
Vona Gábor Elnök Úr, Jobbik Magyarországért Mozgalom
Orbán Viktor Elnök Úr, FIDESZ
Kovács Tamás, Legfelsőbb Ügyész Úr
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Az 1949. évi XX. törvényre, A Magyar Köztársaság Alkotmányáról (legutoljára a 2006. évi LIV. törvény módosította 2006. június 9. napjától, a szerkesztés lezárva: 2006. július 31-én), mint forrásra, annak első fejezetére

    "Általános rendelkezések
    2§ (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást* választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."

    (* : népfelség)

valamint a 3§ (2):

    "A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában."

hivatkozva, azt kell, hogy mondjuk, hogy a jelenlegi parlamenti pártok súlyos alkotmánymulasztást követnek el, mert az Ön által is ismert események, melyről Ön 2006 szeptember 18-án a következő nyilatkozatot tette:

    "Ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen módszert szentesít - így például a választási ígéretek semmire sem köteleznek -, akkor a demokrácia hitelvesztése fenyeget." továbbá " A felelős döntés lehetőségét veszítik el az állampolgárok, ha a nyilvánosság előtt elhangzó tényállítások, ígéretek, programok nyilvánvalóan nem felelnek meg az igazságnak, a valódi szándékoknak." alapos gyanúját vetik föl annak, hogy jelenleg a népfelség elvének gyakorlása hazánkban súlyosan sérül.

A Házelnök Asszony válaszában, melyben azt állítja, ,,kezdeményezéseikkel az alkotmány keretein kívül keresik a megoldást", valamint hogy kezdeményezésünk "alkotmánytól eltérő közjogi fogalmakat" vezetne be, továbbá "tárgyalás és valódi konszenzuskeresés csak az alkotmányosság keretei között...képzelhető el."súlyosan sért bennünket, ugyanis az alaptörvény preambuluma egyértelműen kimondja, hogy a jelenleg érvényben lévő alkotmány ideiglenes, kizárólag hazánk új Alkotmányának elfogadásáig érvényes:

,,A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:"

Az alaptörvény második fejezetében, a 19§ (3a) "az Országgyűlés megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát"; egyértelműen kimondja, hogy a legfontosabb és elsőrendű feladata az Országgyűlésnek a végleges Alkotmány megalkotása, amint azt az Alkotmány 19§ (3a) bekezdése, általunk ismételten hangsúlyozva kimondja:

"az Országgyűlés megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát"

A magyar parlament húsz éve nem alkotta meg a Magyar Köztársaság végleges Alkotmányát.

Meddig és mire várjunk még? Hatalmi fölény, erőszak, önkény alkotmányt nem teremthet, mert az Alkotmány csak az erkölcsnek és az igazságnak engedelmeskedő hatalmat ismeri el.

Mindezek értelmében kérjük, hogy az új kormány, és levelünk tisztelt címzettjei segítség elő a magyar alkotmányosság halaszthatatlan helyreállítását.

Indoklásunk:

Az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződések, és a legutóbb aláírt Lisszaboni szerződés számos, a magyar nemzetre hátrányos elemet tartalmaz, amelyek ellentétesek a magyar szent korona Történeti Alkotmányunkkal. AZ EU a Lisszaboni Szerződés által nagymértékében korlátozza Hazánk politikai, és gazdasági függetlenségét:

Az EU Reformszerződés hatása Magyarországra a következő pontokban foglalható össze:

Az EU Reformszerződés legfontosabb (fundamentális) következménye, amely miatt számunkra elfogadhatatlan, az, hogy

a külügy, a hadügy, valamint a kereskedelmi és monetáris ügyek integrálásával ("hatáskör-átadásával") Magyarország (miként a többi tagország) gyakorlatilag megszűnik.

Ezeknek a következményeknek, illetve ezek eszközeinek - számunkra ugyancsak elfogadhatatlan - járulékai az alábbiak:

a. Az EU-val azonos jogállású (önálló jogi személyiségű) az Európai Központi Bank (EUM 245a. cikk (3)), sőt, az EU-t ténylegesen ez a szervezet irányítja. Ezzel az értékek érdekképviselete fölé emelkedik egy - gyakorlatilag természetes alap nélküli (virtuális) - értékjel-érdekképviselet.

b. A természetes - területi és nemzeti alapon álló - érdeksorrendiség érvényesülését megtiltva a háttérhatalom érdekprioritását erőlteti minden tagállamra (EUM 86. cikk).

c. A "letelepedési" jog az EU-tagországok állampolgárai számára közösségi jogot jelent, míg a "harmadik országokban" élők számára személyhez kötött jogként érvényesíthető (EUM 43. cikk). Ez a magyarság számára a természetes együvétartozás gyakorlásának meghiúsulását, a nem magyarok vonatkozásában adott lehetőséggel a kozmopolitizmus származási vonatkozásban is megnyilatkozó kiteljesedését jelenti.

d. Az EU Reformszerződésben Németország - az NDK-val történt egyesülésre hivatkozva - olyan kérdésekben élvez mentességet, amelyek - ugyanazon okok alapján - a 2004-ben belépő országokat is megilletnék (EUM 87. cikk (2) c./), ugyanakkor az ezeket az országokat sújtó hátrányok (támogatás csökkentés - ld. mezőgazdasági kvóta -, Magyarország és a Trianonnal elszakított utóállamok közötti jogharmonizáció tilalma - EUM 2. cikk (5) bekezdés második albekezdés, 4. jegyzet) Németországot még arányosan sem terhelik.

e. Az esélyegyenlőtlenség garanciái, a védzáradékok [EUM 94. cikk (10) bekezdés] és védintézkedések (EUM 59. cikk) arra szolgálnak, hogy a diktatúra kialakítson egy országonkénti helytartói hálózatot, akik arra ügyelnek, hogy a "közös érdek" (vagy az "egyenlőbb" tagországok érdekei) minden körülmények között érvényesüljenek, ha kell, a tagország érdekeivel szemben is.

f. A "taktikai" fogások a megtévesztést, az utólagos értelmezést szolgálják. Ezek közül kiemelkedő a definíciók hiánya és a piacgazdaság jellegének - szociális (EUSZ 3. cikk (3) bekezdés), vagy a szabad versenyen alapuló nyitott (EUM 97b. cikk) - eltérő meghatározása.

Ezzel az EU elveszi (integrálja) a tagországok függetlenségét, hiszen a szuverenitás legfőbb elemeitől, a nemzet érdekeinek a külkapcsolatokon keresztül érvényesített védelmétől, a belső intézményrendszert (benne a gazdaságirányítást) természetes szabályozási és ellenőrzési jogaitól fosztja meg.

A magyar ősi jog viszont a Szent Korona tanában kimondja:

   1. Hungaria semper libera: A Szent Korona eszme, mint Történeti Alkotmány és az abból fakadó Alaptörvény, és jogrendszer biztosítja a magyarság, valamint a Szent korona értékrendjét elfogadó államalkotó nemzetek által alkotott Magyarország örök szabadságát, önrendelkezési jogát, amit senkinek nincs joga feladni, sem csorbítani.

   2. Sacra Corona radix omnium possessionum: Minden jog és birtok forrása a Szent Korona. A nép életének létfeltételei: a föld-, a víz-, a levegő-, és az energiakincsek a Szent Korona által megszemélyesített egyetemes magyarság örök és elidegeníthetetlen tulajdonában vannak, azok fölött csak a Szent Korona tagja szerezhet birtokjogot.

   3. Una et eadem libertas: A Szent Korona országának minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg, a kötelezettségek és a jogok összhangján keresztül.

   4. Sub specie Sacrae Coronae: Mindennek az egyetemes magyar nemzetet megtestesítő Szent korona tagok érdekében, biztonságuk szavatolására kell történnie. Az Alaptörvény, minden jogszabály, továbbá a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom intézkedéseinek is meg kell felelnie a Szent Korona eszmének.

   5. Ius resistendi et contradiscendi: Az egyetemes nemzet minden tagjának kötelessége és joga, hogy ellenálljon és ellentmondjon minden olyan törekvéssel szemben, amely jogainak gyakorlását csökkenti, és kötelezettségei teljesítésének feltételeit korlátozza vagy gátolja.

Más szavakkal: A TA a nemzet életében a felelősen cselekvő, önszervező alanyi létet és annak reális tudatát teszi elérhetővé. A Szent Koronával szimbolizált magyar alkotmányosság a biztosítéka a nemzeti szuverenitásnak, a magyar szabadságeszme átörökíthetőségének. A magyar TA a teljes eszmei közjogi látóhatárt nyitja meg előttünk, a természetjogi elvek szerinti élethez, intézményalkotáshoz való fogalmi lehetőséget biztosítva.

Ami tehát a magyar szabadságot jelenti, az nem államformához kötődik, hanem az alkotmányossághoz kötődik, mégpedig a TA-hoz. A TA normája szerint az állam a személyes és közösségi életet SZOLGÁLÓ struktúraként kell működjön, amely felelősségre vonható.

Ellenben a chartális alkotmányokban az emberi jogok forrása az állam "önmegtartóztatása". Tehát e definíció szerint az állam a társadalmi cselekvés közvetlen alanya, amely vagy fékezi saját magát, vagy mint akár a XX. századi diktatúrák, pusztítja a nemzetet. Vagyis itt az ÉLET, az emberi, közösségi élet szolgálja az államot, az állami mechanizmust.

Az állam a TA esetében elszámoltatható, mert "az alkotmány a nemzet államalkotó akarata". Tehát a nemzet, az élő szerves emberi közösség az alanya, az értékelvi meghatározója a társadalmi cselekvésnek. Az állam, a működési elveiben feltétlenül az ÉLETET kell szolgálja. Az alkotmányos állam tehát bármely formájában az életnek alárendelt struktúra egészen az önkormányzatokig.

Ezzel a páratlan közjogi zsenialitással eleink Európát messze megelőzve biztosították a magyarság, és a Kárpát-medence népei számára az egységet, a gazdasági-politikai érdekvédelmet, és a demokratikus jogokat is.

Ezért támadták a magyar Szent Korona Történeti Alkotmányt oly hevesen a Habsburgok, majd a kommunisták, és liberálisok:

,,Mint tudjuk, az 1919-es "patkánylázadás" felfüggesztette a Magyar Történeti Alkotmányt, noha ehhez semmiféle jogi alapja, sem társadalmi fölhatalmazása nem volt és ideiglenes, írott alkotmánnyal kívánta azt helyettesíteni.

A rendet csináló Horthy-rendszer országgyűlésének legelső dolga a történeti jogfolytonosság helyreállítása volt. Nemzetgyűlést hívtak össze, s az ősi magyar Alkotmányt visszahelyezték méltó helyére. Az indoklásban kifejtik, hogy a bolsevisták fő csapásukat az 1000 éves magyar alkotmányra, a nemzeti jogalkotó géniusz legeredetibb alkotására mérték, mely

    "...a nemzet lelkéből évszázadokon keresztül fejlődött ki, és a legsúlyosabb megpróbáltatások között, a magyarság legjobbjainak véráldozatával lett a nemzeti lét biztos épületévé fölszentelve..."

1944-ben azonban a német megszállás, 1945-ben a szovjet megszállás vet véget Magyarország szabadságának, felfüggesztve egyúttal Történeti Alkotmányunkat. Sztálin parancsára államforma-változtatás történik 1946-ban Magyarországon (népköztársaság), 1949-től pedig a lefordított szovjet alaptörvényt nevezik - teljességgel alaptalanul és megtévesztően - magyar alkotmánynak, mivel - az általánosan elfogadott jogelv szerint - törvénysértés jogot nem alapíthat. Vagyis nem lehetséges azt az érvelést sem elfogadni, hogy ha már fél évszázada ránk erőltették a sztálinista szovjet alaptörvényt, akkor törődjünk bele, és ne követeljük vissza ősi Alkotmányunkat.

Az amerikai kormánnyal a korona visszaadásakor kötött szerződésben benne van, hogy a magyar koronát az őt megillető, ,,méltó helyére kell visszahelyezni".

A méltó hely nem a fizikai elhelyezésre vonatkozik, hanem arra, amit Pajtás ezredes hosszasan magyarázott a tárgyalások során az amerikaiaknak:

    ,,Magyarország Szent Koronája nem a törvény tárgya, hanem a magyar jog forrása és polgára. A Szent Korona olyan szuverén személy, amelynek a király az alárendeltje. A magyar és a nemzetközi jog szerint a Szent Korona jogi és alkotmányos személy, amely magába foglalja a magyar alkotmányos hatalmat és a nemzeti létet. Ezen alkotmányos szabály szerint a király, az Országgyűlés tagjai, a polgárok ennek a testnek a részei. A Szent Korona alkotmányosan és jogilag a magyar nemzet. Választhatunk királyt, országgyűlési képviselőket, hivatalukat azonban csak akkor foglalhatják el, amikor Szent Koronára az esküt letették. A király csupán jelölt. Egészen addig jelölt, amikor kibocsátja és elhelyezi azt a királyi oklevelet, amelyben elismeri a Szent Korona szuverenitását és az abban megtestesített nemzetet. A koronázás a Szent Koronával mindennek megerősítése".

- míg azok végül megértették és elismerték, és a Szent Korona átadásakor annak, mint jogi személynek biztosították az állandó hatállyal bíró menedékjogot' - számolt be Sibrik György koronaőr.

Az amerikai kormány ezek után, 1951-ben különleges jogállású tárgynak nyilvánította a koronát. A State Department 1965 évi hivatalos nyilatkozata szerint a koronát

    ,,úgy kezelik, mint a magyar nép speciális státusban lévő tulajdonát, amely az Egyesült Államok hatóságainál van letétben".

Mint látjuk, a magyar Alkotmányosságot és a Szent Koronát, mint a magyar jog és Történeti Alkotmányosság forrását, a NYUGAT és azon belül is az amerikai elnök, Truman, sőt Churchill is, mindig Tiszteletben tartotta. Hitler, Kádár, Truman, Carter, Churchill, MINDENKI. Csak a jelenlegi kormányzat és Országgyűlés, sőt még az Alkotmánybíróság, sőt a Legfelsőbb Ügyészség sem. Ez az illegitim kormányzás abszolút kirívó esete, és ezért a felelősséget minden érintettnek viselnie kell. A magyar polgár is viseli, de ő legalább már TÜNTET a szabad ég alatt, ahol még, egyelőre, magának mondhat egy talpalatnyi helyet.

Tehát a méltó hely a közjog csúcsát jelenti, amit az Amerikai Egyesült Államok is elismert. Ebből következően minden törvényünknek a Szent Korona eszméből kellene következnie, de ez nem így van, számos törvényünk ellentétes a Szent Korona Történeti Alkotmányunkkal.

Az Alkotmánynak nevezett Legfelsőbb törvény is csak részben merít belőle, ezért élünk több mint hatvan éve alkotmányossági válságban, és ezért marad az interregnum, és az idegen, nyugati gazdasági-politikai érdekeknek való kiszolgáltatottságunk.

1989-ben a sztálinista alkotmánynak az alapján hirdetik ki az újabb államforma-változtatást (köztársaság) és kisebb-nagyobb módosításokkal átalakított formájára mondják, hogy ez a magyar alkotmány, sőt "alkotmányreformról" beszélnek, ami alatt ennek a további foldozgatását értik, holott a Szent Korona eszme jegyében szervesen megépült ország olyan értékek hordozója lehetne, mint: a Történeti alkotmányosságon alapuló jogfolytonosság, a hagyományos államalkotó közösségek, etnikumok és vallások egyenjogúsága, a közigazgatási, vallási és etnikai önkormányzáson nyugvó államszervezés, az egyén­nek a hagyományos közösség tagjaként és értékeinek részeseként való oltalmazása a jogegyenlőség alapján, a magyar nép országalapító, közösségalkotó és fenntartó szerepének elismerése mindenki által, a Szent Koronához való hűség jegyében.

Látható tehát, hogy a magyar Szent Korona tan Európát messze megelőzve, már 1000-ben biztosította azon jogokat - tolerancia, a sokféleség elfogadása, a szabadság, hagyományos államalkotó közösségek, etnikumok és vallások egyenjogúsága, a közigazgatási, vallási és etnikai önkormányzáson nyugvó államszervezés, az egyén­nek a hagyományos közösség tagjaként és értékeinek részeseként való oltalmazása a jogegyenlőség alapján, - amelyekért annyira küzd a neoliberális oldal.

A Lisszaboni szerződést megalkotó neoliberális oldal azonban tagadja, hogy ezeket az értékeket ők nem evangéliumi szellemben, isteni keretek között érvényesíti a nemzet javára érvényesíteni, hanem a Ricardó, Friedman, Hayek által kidolgozott neoliberalizmus szolgálatába állította.

Hayek közgazdasági elmélete, amely később neoliberalizmusként vált ismertté, megfelelt a nemzetközi pénzoligarcia érdekeinek, így azok bőkezű támogatását élvezi a mai napig. A neoliberalizmus azt állítja, hogy

    ,,az embereknek a maximális piaci szabadság és a minimális állami beavatkozás teszi a legjobb szolgálatot. A kormány szerepét a piacok létrehozására és védelmére, a magántulajdon védelmére, és a birodalom védelmére kell korlátozni. Minden egyéb feladatot jobban teljesít a magánvállalkozás, amelyet a nyereség motivál a lényeges szolgáltatásokra. Ilyen módon, a vállalkozás felszabadul, ésszerű döntések születnek, és a polgárokat megszabadítják az állam feleslegesen túlgondoskodó kezétől."

Azonban azok a követelmények, amelyeket a neoliberalizmus igényel, hogy megszabadítsa az embereket az állami rabszolgaságtól, - felemelt adók, a közszolgáltatások és a társadalombiztosítás lebontása, dereguláció, a szakszervezetek letörése - szükségesek ahhoz, hogy a felső tízezert még gazdagabbá tegyék, míg mindenki mást hagynak elszegényedni." A gyakorlatban, a Mont Pelerinben kidolgozott közgazdasági elmélet nem más, mint egy profi, és igen hatékony ideológia eszköz a nemzeti vagyonok, és az országok feletti hatalom megkaparintásához. Ennek a magyarságtól idegen, neoliberális ideológiának a gyakorlati megvalósulása a magyar politikai elit által is aláírt Lisszaboni Szerződés!

Összefoglalás:

   1. Az idegen megszállás alól legutóbb felszabadult Magyarországon nem merült fel a Történeti Alkotmány jogfolytonosság helyreállításának az ügye.

   2. A népköztársaság megszűnésével automatikusan érvényét veszítette az alkotmánynak nevezett sztálinista alaptörvény, mégis annak alapján - a diktatúra alkotmányos elismerésével - próbálták az ún. "rendszerváltást" törvényesíteni.

   3. Az a legitimizálás, melynek során az önkényuralom igazolja a jogállamiságot, a diktatúra törvényesíti a demokráciát, megkérdőjelezi az adott jogrendet is minden téren és közjogi csődhöz, legitimációs válsághoz vezet.

   4. A jogfolytonosság hiánya, a nemzeti önrendelkezés csorbítása miatt törvényszerűen sérülnek mind az egyetemes emberi, mind pedig az állampolgári jogok, mind a nemzetközileg elfogadott ENSZ-egyezségokmány, mind a nemzetközi jog.

   5. Az 1989-től hatalomra került kormányok valamennyien súlyos mulasztást követtek el, amiért nem tették lehetővé az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívását és nem állították helyre a jogfolytonosságot, s nem adták vissza a nemzetnek ősi jogrendjét.

   6. Bár a Magyar Történeti Alkotmányt semelyik politikai erőnek nem állt jogában megkerülni, az elmúlt másfél évtized alatt mégis az érvényét veszített sztálinista alaptörvényre hivatkozva hoztak olyan törvényeket, melyeket a Történeti Alkotmányunk alapján sohasem lehetett volna meghozni.

   7. A rendezetlen múlt mocsarára alapozott jogrend arra jó lehet, hogy a társadalom salakjának a hatalomra kerülését és hatalomban maradását egyengesse, de korszerű, modern Magyarországra szabott alaptörvényt, a nemzeti érdekeknek megfelelő törvényalkotást, a jog és erkölcs kőszikláin épülő, tisztességes közéletet kizárólag a Magyar Történeti Alkotmány alapján remélhetünk.

   8. Régi magyar jogrendünk eltörlését azért sem nézhetjük tétlenül, mivel az a nemzeti önazonosság kulcsfontosságú, alkotó része.

   9. Történeti Alkotmányunk elsikkasztása, ugyanannak a kulturális népirtásnak a része, mint amelyik az anyanyelvünket, vagy a népi kultúránkat, vagy történelmünket venné el egyik napról a másikra. Ősi Alkotmányunk kidobásával az egyik legpatinásabb európai értékkel szegényítjük meg az európai házat.

  10. Nemzeti küldetés, magyar keresztyén misszió, Magyar Történeti Alkotmány, szentkorona eszme - nemcsak összefüggnek, hanem elválaszthatatlanok egymástól. Amikor hol az egyiket, hol a másikat érik manapság durva támadások, látnunk kell, hogy valójában valamennyi ellen szóló, kulturális genocídiummal állunk szemben.

Iványi Sándor
A protestáló protestáns
A szent korona alázatos szolgája

Debrecen, 2010-05-12