A Magyarok Világszövetsége alapításának 70. évfordulója idején ülésező Magyarok VII. Világkongresszusa azt tűzte ki célul, hogy erkölcsi és szellemi fordulatot idézzen elő Magyarország és a magyar nemzet életében. Öt nap alatt több mint 800 küldött és mintegy 400 vendég vett részt azon a 12 konferencián, amelyen keletről érkezett akadémikusok és nyugatról érkezett politikusok társaságában magyar tudósok, kutatók és közéleti személyiségek tanácskoztak a magyarság sorskérdéseiről. A VII. Világkongresszus, melyet méltató levélben üdvözölt a Dalai Láma és Európa talán legismertebb nyelvtörténésze, Mario Alinei professzor, eddig nem tapasztalt, gyönyörű ívet húzott, amely az Altájtól az Atlanti-óceánig ért, és amelynek középpontjában mindvégig a jobb sorsra érdemes, szeretett és nagyra hivatott magyar nemzet állt.

1. Ezennel kinyilatkoztatjuk a magyar nép önrendelkezési igényét! - A Magyarok VII. Világkongresszusa nyilatkozatot fogadott el a magyar nép önrendelkezési jogáról. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Világkongresszus a magyarság sorsáért érzett felelősségből fakadóan időszerű és elodázhatatlan lépésként felveti és kezdeményezi a MAGYAR KÉRDÉS megoldását. A megoldás alapvető eszköze a szabadság és egyenlőség elvére épülő önrendelkezés, amely minden nép természetes és elidegeníthetetlen joga, 1977 óta az ENSZ Közgyűlése által elfogadott kötelező jellegű alapjog.
     A nyilatkozattervezetet a Világkongresszus Nyitó-konferenciája elé az MVSZ Elnöksége terjesztette, a munkálatok során megerősítették azt a Világkongresszus nemzetstratégiai konferenciái, valamint az MVSZ tisztújító Küldöttgyűlése, és 97%-os többséggel határozattá emelte a Világkongresszus Záró-konferenciája.
     A nyilatkozat Kinyújtott kézzel és Jogi háttér címmel két mellékletet tartalmaz, amelyek a nyilatkozattal együtt a Világkongresszus határozatának szerves részét képezik.

2. A Magyarok VII. Világkongresszusa támogatja a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyűlésének határozatát, hogy amint a kérdést másfél éve fektető Alkotmánybíróság döntése azt lehetővé teszi, a Szövetség indítsa útjára a második népszavazást a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért.
     Gyűjtsenek össze egymillió támogató aláírást, és akkor és csakis akkor vigyék népszavazásra a kérdést. A Világkongresszus a világ minden magyarjához fordul, és kéri e kiemelt fontosságú ügy támogatását.

3. A Magyarok VII. Világkongresszusa üdvözli Jens-Peter Bonde, az Európai Parlament egyik frakciója vezetőjének bejelentését, amelyet a Világkongresszus Záró-konferenciáján Dr. Halász József, a Szent Korona és a magyar alkotmány című konferencia elnöke tolmácsolt. A Függetlenség/Demokrácia európai parlamenti frakció vezetője bejelentette, hogy lemond képviselői mandátumáról, és életét annak kívánja szentelni, hogy az ír népszavazással megtorpant lisszaboni modell helyett az új Európai Unió egy olyan konföderatív államalakulattá váljék, amelynek középpontjában Magyarország Szent Koronájának értékrendje és közjogi tana álljon.
     A Világkongresszus úgy értékeli, hogy a több ezer év során kiérlelt, a Szent Korona-tanra és -értékrendre épülő, vérrel, verejtékkel megpecsételt történelmi magyar közjogi alkotás legszebb elismerése ez a szándék.

4. A Magyarok VII. Világkongresszusa követeli, hogy hozzák nyilvánosságra az 1982 óta keletkezett államadósság dokumentált történetét!

5. A Magyarok VII. Világkongresszusa kéri, hogy a magyar állam követeljen jóvátételt a Szovjetunió utódállamaitól az 1956-os szovjet katonai agresszió okozta károk enyhítésére.
     A Világkongresszus tárgyalási alapnak tekinti a Magyarok Világszövetsége által életre hívott Iustitia Bizottság tényfeltáró és elemző jelentését, amelyet 2007-ben hoztak nyilvánosságra, és amely a magyar államnak okozott kárt 10 000 milliárd forintban, azaz több mint 40 milliárd euróban állapítja meg. A számfejtés nem tartalmazza a magánszemélyeknek okozott kárt, sem a kioltott életekért esedékes jóvátételt.

6. A Magyarok VII. Világkongresszusa tudomásul veszi a Gróf Teleki Pál miniszterelnök halála című konferencia megállapításait, amelyek szerint alapos ok van megkérdőjelezni a gróf Teleki Pál halálának körülményeiről eddig hirdetett nézeteket. Prof. Dr. Iván László pszichiáter, gerontológus professzor, Dr. Pusztaszeri László jogtörténész, Dr. Bakay Kornél professzor, Dr. Bakos Batu jogász, Stoffán György és Hábel György újságírók dokumentált előadásukban arra a következtetésre jutnak, hogy gróf Teleki Pál nem lett öngyilkos, hanem meggyilkolták.
     A Világkongresszus felkéri a Magyarok Világszövetségét, hogy folytassa tényfeltáró munkáját a teljeskörű igazság kiderítéséig, ide értve az esetleges exhumálást is.

7. A Magyarok VII. Világkongresszusa tudomásul veszi A magyarság és a Kelet - II. Őstörténeti Konferencia Természettudományi szekciója két folyamának (Populáció-genetika és Embertan) következtetéseit, melyek szerint a Kárpát-medencei magyarságot nem fűzik tudományos módszerrel kimutatható rokoni kapcsolatok sem a finnekhez, sem az ugor gyűjtőnévvel jelzett népekhez. Ennek alapján kezdeményezi a finnugor származáselmélet fölülvizsgálatát.
     A Világkongresszus elítéli a XIX. század utolsó negyedében ténykedő Trefort Ágostont, aki tanügyminiszterként - példátlan módon visszaélve közhatalmával - kötelezővé tette a finnugor származáselmélet oktatását. Trefort Ágoston eképp legfőbb előidézőjévé vált annak a szellemi tévelygésnek, amelynek jelentős szerepe volt a Trianonhoz vezető úton és a magyarság mai, mély válságának kialakulásában. Mindezért a Világkongresszus kezdeményezi Trefort Ágoston köztéri szobrainak eltávolítását.

8. A Magyarok VII. Világkongresszusa üdvözli és megerősíti azt a 2008. július 12-én kelt megállapodást, amellyel megszületett a Magyar Adorján és Forrai Sándor rovásírás tanításait egybefoglaló Rovás Szabvány, és amelynek aláírói az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Rovásírás Szakosztálya - Libisch Győző - valamint a Forrai Sándor rovásíró kör - Szakács Gáborné Friedrich Klára és Szakács Gábor - továbbá Dr. Hosszú Gábor egyetemi docens, a Rovás Szabvány számítógépes betűkészlet készítője.
     A Világkongresszus azzal a felhívással fordul a világ magyar rovásírás oktatói és az érdeklődők felé, hogy a továbbiakban az eképp elfogadott Rovás Szabvány betűkészletét oktassák és használják.

9. A Magyarok VII. Világkongresszusa álló vastapssal üdvözölte Rácz Sándornak, az MVSZ tiszteletbeli elnökének elfogadó nyilatkozatát, amellyel késznek mutatkozott elfogadni a hangsúlyos közéleti szerepvállalásra szólító felhívást, a súlyos erkölcsi, politikai és alkotmányos válságba jutott Magyarország megmentéséért. Dr. Bene Gábor világkongresszusi küldött a Szent Korona és a magyar alkotmány című konferencián és a Záró-konferencián fejtette ki, hogy 1944. március 19-e, Magyarország német katonai megszállásának napja óta az ország egyetlen legitim politikai vezetője az 1956-os forradalomban testet öltő népakarat erejével országos vezetővé választott Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke.

10. A Magyarok VII. Világkongresszusa Nyitó-konferenciája közfelkiáltással a Magyarok Világszövetsége örökös tiszteletbeli elnökévé avatta gróf Teleki Pál miniszterelnököt, az MVSZ egyik alapítóját és Wass Albert írót, a kisebbségi sorsba kényszerített magyar közösségek jogvédelmének elkötelezett harcosát.

11. A Magyarok VII. Világkongresszusa nagyra értékeli, és üdvözli azt a két angol nyelvű kiadványt, amelyet 2008. augusztus 18-án a Magyarok Világszövetsége alakulásának 70. évfordulóján mutattak be. A Kanadában elő Dr. Pungur József főszerkesztésében megjelent Hungarian World Encyclopedia (angol nyelvű magyarság-lexikon) és az Amerikai Egyesült Államokban élő Botos László főszerkesztésében megjelent Selected Studies in Hungarian History (Magyarságtudományi Tanulmányok) olyan hézagpótló művek, amelyek kiadása a magyar állam feladata lett volna. Joggal feltételezzük, hogy amennyiben ezek a kiadványok 100 évvel korábban jelentek volna meg, megakadályozhatták volna a trianoni tragédiát.
     A Világkongresszus azzal a felhívással fordul a világ minden magyarjához, hogy ki-ki váljék e kötetek terjesztőjévé, mert általuk megváltoztatható a világ magyarságképe. Minden magyar legyen civil diplomata: országa és nemzete jó hírnevének terjesztője.

12. A Magyarok VII. Világkongresszusa elismeréssel nyugtázza azt a Világkongresszusok történetében páratlan teljesítményt, hogy a Világkongresszus nyitónapján a küldöttek, a vendégek és a sajtó képviselői átvehették a következő napokban sorra kerülő több mint 230 előadás java részét tartalmazó hét kongresszusi kötetet és további két, ebből az alkalomból kiadott könyvet: Rudolf Kučera Közép-Európa története egy cseh politológus szemével valamint Dr. Balogh Sándor Autonómia és az új világrend.
     A Világkongresszus köszöntet mond a több mint 300 előadónak - tudósok, kutatók, közéleti személyiségek, közöttük mintegy 50 nem magyar - azért, hogy közösségvállalásukkal és magas szintű előadásaikkal szolgálták az egyetemes magyarság ügyét. Hasonlóképpen köszönetet mond minden érintettnek a példás szervezésért.
     A Világkongresszus határozottan visszautasítja azokat a lekicsinylő minősítéseket, amelyek egyes, a többnyire távolmaradásukkal "jeleskedő" magyar médiumokban napvilágot láttak. Ezeket a tényhamisító félretájékoztatásokat a mély erkölcsi és szellemi válságban levő társadalom kórtüneteinek tartja.
     E társadalom megérett a Fordulatra.

Budapest, 2008. augusztus 20.
A Magyarok VII. Világkongresszusa